Ma ismét oviba ment a nagylány, két hét után. A második hét inkább már csak az "erősödésről" szólt, szerencsére egy hét alatt kimászott a betegségből.
Miről szólt a két hetünk. Betegségről, lázról, nyűgösségről, karanténról, hisztiről, sok "vitáról", mindezek mellett, sok-sok játékról, szeretetről és bújásról.
Nem tehetek róla, néha szakad a cérna, amikor már semmi sem jó, amikor már engem is un, amikor hiányoznak a barátai, amikor már minden társast végigjátszottunk legalább tízszer, amikor már ezermillió féle dolgot építettünk a legóból, amikor már végigjátszottunk 8 évnek megfelelő iskolai szerepet.
Ezek után következik be a hiszti, ami elég durva, és már nem elég ha "átnézek" rajta, nem elég ha kiabálok (tudom szaranya dolog) nem elég ha büntetek, csak sikít, csapkod, vergődik, költözik...........
Ja merthogy Ő világgá készült legalább kétszer a két hét alatt, a bejárai ajtóig jutott, majd nyugtázta, hideg van kint, inkább marad, menjünk mi. Vicces, cuki meg minden, de abban a szituban cseppet sem tudtam nevetni.
Amúgy meg imádjuk, mert olyan okos, és néha szófogadó is, meg bújós, és szeret is. Nincs is nagy gond, csak a bezártság egyikőnknek sem tett jót, mert alap esetben vittem volna ide-oda, de mivel karantén, és gyógyulni voltunk itthon, tényleg sehol sem voltunk, max. levegőzni sétálni egy kicsit.
És egy alapjáraton "tiszta anyja" természetű, pörgős, jövős-menős leányzónak, igazán nehéz ezt megérteni, mert csak addig pihent és ült meg a kis hátsóján, amikor épp lázas volt. Szóval nehéz volt.
Egyébként veszélyérzete tök nulla, esik kel, kék-zöld, a tojás-pörgős foteléből napi szinten kihuppan, mert ugye miért is ne, állva kell "eszeveszett" módjára pörögni. Majd szédülten mindennek nekiesni. De egyébként sima talajon képes a saját lábában elesni, mert olyan mint Bendegúz (Bakterház) sosem volt semmilyen fontos dolga, mégis mindig rohant.
Hát így állunk.
Újult erővel ovi van, farsangra készülés, bizakodás a betegségmentes hetekben-hónapokban. (túl sokat várok?)
Szerdán megnézzük a zenés gimnasztika órát, hátha tetszeni fog neki, és plusz, energiaemésztő programmal bővül a repertoár :)
Újratöltve
Kiskobak
Kedvenc Micimackó mesénk amikor Róbert Gida iskolába megy, ahol Mackó és barátai félreértik a dolgot, iskola helyett kiskobak-ot értenek, ami bagoly szerint egy szörnyűséges hely...........
Hát Lula szerint vagy iskola vagy kiskobak, ő oda szeretne járni.....
Itthon is napi szinten játszunk sulisat, hol Ő hol én vagyunk a tanítónénik. Nagyon érdekli.
Az ABC-t lemásolja ha leírom neki, el is mondja.
10-ig oda vissza számol, és összead, leírja a számokat.
Nem erőltetjük, csak játszunk, amíg őt érdekli, és minden érdekli, a formák, a "plém" (prím) számok (ne kérdezzétek, nem tudom honnan hallotta, utálom a matekot), a betűk, a nevek stb.
Imádom a kis "csodabogár" fejét. ♥
Amúgy lassan azt hiszem, hogy sosem lesz vége ennek az undorító időnek, már bocsi, de én telet szeretnék, ha nem is havat, de jó kis mínuszokat, hogy ez a sok baci, vírus vonuljon nyugdíjba. Második hete
vagyunk megint itthon.
Torokgyulladás, három napig 40 fok körüli láz, sápadt, kimerült volt. Ma már azt mondom kezd a régi lenni, de még mindig nem az igazi.
Ezért februárban, vagy március elején, elmegyünk megint a Mátrába és jól kipihenjük magunkat.
Amúgy várjuk a nagy ŐT, kutyusformájában, erről majd bővebben.....:)
Hát Lula szerint vagy iskola vagy kiskobak, ő oda szeretne járni.....
Itthon is napi szinten játszunk sulisat, hol Ő hol én vagyunk a tanítónénik. Nagyon érdekli.
Az ABC-t lemásolja ha leírom neki, el is mondja.
10-ig oda vissza számol, és összead, leírja a számokat.
Nem erőltetjük, csak játszunk, amíg őt érdekli, és minden érdekli, a formák, a "plém" (prím) számok (ne kérdezzétek, nem tudom honnan hallotta, utálom a matekot), a betűk, a nevek stb.
Imádom a kis "csodabogár" fejét. ♥
Amúgy lassan azt hiszem, hogy sosem lesz vége ennek az undorító időnek, már bocsi, de én telet szeretnék, ha nem is havat, de jó kis mínuszokat, hogy ez a sok baci, vírus vonuljon nyugdíjba. Második hete
vagyunk megint itthon.
Torokgyulladás, három napig 40 fok körüli láz, sápadt, kimerült volt. Ma már azt mondom kezd a régi lenni, de még mindig nem az igazi.
Ezért februárban, vagy március elején, elmegyünk megint a Mátrába és jól kipihenjük magunkat.
Amúgy várjuk a nagy ŐT, kutyusformájában, erről majd bővebben.....:)
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)