Csak néhány kép, az én kis orgona lila kislányomról. :)

Kimenő

Tegnap anyum ismét nálunk járt, igaz csak villámlátogatás volt, mert ma reggel indult is, és délután már megy is haza. Ma menni kellett nekik továbbképzésre az Országos Rehabilitációs Központba a kreditpontjaik miatt. Erről tudtam is, de arról, hogy ők apával egyezkednek, és csak este tudom meg, akkor sem szokásos módon, hogy kimenőnk van estére az csúcs volt. Ugyanis apa lebeszélte anyummal, hogy elmennénk vacsorázni. Örömmel vigyázott Laura. Mi pedig, igaz nem voltunk sokáig, nagyon jól éreztük magunkat.
Elmentünk a régi kedvenc helyünkre, ahová még Lau előtt hetente jártunk. Jól esett nosztalgiázni. Megújult az étlapjuk, isteni finomat ettünk. Almával és camamberttel töltött pulykát, gulyáslevest. Ó jót tett a fogyókúrámnak. :) Nem szaranyaságból, de jól esett kicsit Lau nélkül kimozdulni, és úgy enni, hogy közben nem kellett ugrálni fel az asztaltól.
Hazafelé a kocsiban ordított a zene, olyan régi hangulata volt az egésznek, mint fénykorunkban! Jól esett, még sok-sok ilyet :)

Minden téren...............

Mamaszerelem. El sem mondani, milyen hihetetlen kötelék van kettőjük között. Olyas valami ez, amit csak ők értenek és éreznek. Féltés, szeretet, imádat, rajongás............mindkét részről. Anyum oda-vissza van érte. Néha jó mamához hűen túlzásokba esik. Neki Lau a kis hercegnő, védi óvja mindentől. 

Szeretik egymást, nem titok!

Kertész leszek, fát nevelek. :) Igazi kis munkás kisasszony. Mindenben segít, imád kertészkedni. Egy bökkenő van csupán, a neki való dolgok nem kellenek. 

Csak a jóval nagyobbak, amit alig bír el. :)

Katica lak. Azt mondja Babóca is ott van, de csak ő látja. Lehet igaza van, mert a ma reggeli Danoninóhoz két kanalat vitt, és nagy egyetértésben megették...........Babócával. :D :)

Tökéletes. Nincs más hozzáfűznivalóm! ♥♥♥

Kirakózik. Ügyesen megy neki. Igaz még csak 6db-osak, de ebben már profi. Azt hittem nem fogja lekötni, de eljött ennek is az ideje! :)

Saját sapka, saját gomb, saját gyerek! :)

Kicsi-közepes-nagy

Kicsi: mikor este ott szuszog közöttünk, és én még mindig azt a pihe puha kis gombócot látom mint 2,5 éve mikor megszületett. Vagy mikor nem éri el a mosdót, és a kis sámlijáért rohan. Akkor is kicsi, mikor azt kérem tőle, szedje össze a játékait, de erre ő azt válaszolja: "Anya, Lula csicsi baba". Ő az én szememben még mindig kicsi, és szeretném ha nagyon sokáig ilyen csöpp, tiszta szívű, gyermeklelkű maradna!
Közepes: mert már félig sikerül neki egyedül öltözni és vetkőzni. Mert ha feláll a kisszékre elér bármit. Lábujjhegyen mindent elér ami megkaparintható így. Mert már nagyon szépen kezd mondatokban beszélni.
Nagy: ezt néha nem akarom tudni, és észre sem venni, hogy megnőtt. Nagy mert teljesen szobatiszta, és egyedül jár kel a WC-re. Mert egyedül mos fogat, hajat és egyedül mosakszik! Kiválasztja a ruhát amit fel szeretne venni, és oltári hisztit csap, ha nem azt akarom én épp ráadni! Gyönyörűen eszik, és használja az evőeszközöket. A ruháit a szennyes kosárba teszi egytől egyig (néha még azt is, ami épp tiszta). Rajzol, "olvas", számol! Dumál, csacsog, szeret. ha a felnőttekben is lenne legalább egy töredék annyi szeretet mint az ilyen kis gyerekekben, talán nem itt tartana az ország, a világ. Szeptembertől ovis lesz, és talán ez a legmeghökkentőbb, még most volt "kis" négykilós újszülött, és májusban beiratkozunk. Elsejétől beszokunk, és innentől nincs megállás. Mikulás bulik, ünnepségek ANYÁK NAPJÁK, amiken szét fogom áztatni a szemeimet.

Szóval nekünk ilyen ő: Kicsi-Közepes-Nagy ♥

A tavasz krónikus "nincsidőmblogotírni" betegséget okoz

Mióta megérkezett a jó idő, az igazi TAVASZ, krónikus betegségben szenvedek. A "nincsidőmblogotírni" betegségben.
Ahogy kinyílik a szemünk, elhárítjuk az esti romokat, és már nyílik is a teraszajtó. Kipakoljuk a reggelit a kerti asztalkára, és jóízűen megreggelizünk. :) Nincs is jobb annál, mikor a friss levegőn, madárcsicsergésben ihatja az ember a kávéját.
Laura épp, hogy bekapja az utolsó falatot a reggeliből, már indul is motorozni, rollerezni, a szomszéd kutyájával szórakozik a kerítésen át, vagy épp az 5 macska valamelyikét próbálja elkapni, és dögönyözni. (igaz egy macskánk sincs, mégis 5 is van)
Locsol, kertészkedik, tönkreteszi a tulipánhajtásaimat. :D :D Be nem áll a szája egész nap. Olyan szavak hagyják el a kis csacsogóját, hogy csak pislogunk. Ennek egy külön bejegyzést fogok szentelni, mert gyűjtöm ám, van is mit. :)
Este alig lehet berángatni, néha már nem is látszik milyen színű volt a mellény reggel rajta, olyan kis koszos.
Ordítások közepette nagy nehezen betuszkolom. Vacsizik, fürdik, és nyugovóra téríti a családot, mert ő már álmos (kb. fél 8 körül) . Míg elalszik ott fekszünk mellette, előtte elsorolja kiket szeret, majd mindkettőnket megölel-megpuszil, fordul egyet, és már húzza is reggel fél 7ig. :) A másnap ugyan ez kisebb-nagyobb módosulásokkal!
(csak zárójelben: a tulipánok meddig bírják a kiképzést??? 3cm körül vannak már de még kb. 4 hét kell mire virágba is borulnak! Addigra megszokják a Lau terrort?)

Egyébként kis szószátyár , mindent megfigyel, mindent utánoz, énekel, számol, mondókázik. Nem profin, hozzáteszem. Ráér még kis géniusznak lenni. majd az oviban ha bizonyít nekünk az bőven elég lesz. Tényleg ovi, megtudtam, hogy május 7-11 a pontos dátum a beiratkozásra, semmi papírt nem kell előre kitölteni, majd ott, és szerencsére ott be tudom íratni a többi oviba is, így központilag a kerület bármelyik ovijába bekerülhet! Természetesen szajkózni fogom, első helyként a Pozsonyi úti ovit, másodiknak meg a Rózsa utcait..............ha minden kötél szakad a többi sem lehet olyan rossz! Születési anyakönyvi kivonat kell, és egy igazolás a doktornőtől, hogy óvoda érett és egészséges. Nyílt nap majd a nyár folyamán lesz, biztos, hogy ott leszünk. :)

Teljesen büszkeséggel tölt el, mikor épp autózunk, vagy csavargunk a városban és szól, hogy neki márpedig pisilnie kell. Vagy amikor utazunk hazafelé, és stop-ot kiabál apának, hogy neki márpedig pisilni kell. Akkor teljes gázzal egy pihenő, vagy egy benzinkút. Hazáig kibírja egy "tankolással". :)

Elkezdődött a tavasz, vele együtt a töménytelen gyümölcsevészet. mindent megeszik, alma, körte, banán, eper, ananász, szőlő. Reggeli-ebéd előtt, után. Bárhol-bármikor! szerencsére a betegség is elkerül mostanság kopp-kopp-kopp! Nagyon reménykedem benne, hogy az őszig nem is leszünk újra betegek!

Kicsit kusza lett ez a bejegyzés, de már kénytelen voltam megírni, mert miért vezet az ember blogot, ha nincs ideje, kedve írni bele! :)