Tegnap végre ellátogattunk az ovis tornára, az újpesti Ifjúsági házba. A múltkori a betegségek miatt kimaradt, de most nem tántoríthatott el semmi. Oviból hazaérve, egy kis pihi, majd bepakoltuk a hátizsákot, váltó cipő, egy kis enni-inni való, és már indultunk is.
Fél 6-tól negyed 7-ig mókáztak a kicsik Cili nénivel, ami számomra kellemes meglepetés volt, hisz a Facebook-os kötős-horgolós csoportból már "ismertem" Cilit. Persze ez csak akkor esett le, hogy Ő tornáztatja a kicsiket, amikor megláttam.
Remekül telt a 45 perc mondókázva tornáztak, mese köré szőtt feladatok voltak, volt igazi dühöngős, sikítgatós rész is, édesek voltak a gyerkőcök.
Lula élvezte, és úgy jöttünk el, hogy jövő héten is mindenképp ott a helyünk. :)
Szerencsére ovis pajtások is voltak (Zita,Áron,Korina), így még önfeledtebb volt a móka. A kocsihoz érve nyugtázta, hogy megéhezett a mozgásba :) Mondtam már, hogy mióta szedi az immunerősítőt az étvágya remek?? Már csak ezért is megérte :)
A képek nem a legjobbak, telefonnal izgő mozgó gyereket fotózni képtelenség :)