Hétfőn kezdődik az ovi, immár középső csoportosként. Rutinunk az már van, 2 éve tapossuk az ovi lépcsőit. Hiányoznak a pajtások, a megszokott rend, és nem mellesleg a legjobb óvónénik is.
Furcsa lesz minden reggel kipattanni időben az ágyból, hisz nem tagadom, volt, hogy 10-ig is lustiztunk Laurával.
Kemény menet lesz visszarázódni, neki a legjobban, jönnek a kötött foglalkozások, már nem csak minden a játékról fog szólni, választani kell majd a fakultatív programok közül. Ne legyen sok, ne legyen kevés, olyan legyen ami érdekli, ami leköti........
Hétfőn szeptember, az én egyik leglegleg hónapom, ilyenkor mikor már reggel hűvös van, kiállok az erkélyre és beszippantom az 5 évvel ezelőtti levegőt, az utolsó pocakos hónap emlékeit, jaaaaj milyen jó és izgalmas volt. Aztán mikor az ágyára nézek, ott szuszog békésen, 110cm, 16,5 kg tömör boldogság.
5éves lesz. Hitetlen számunkra. Ilyenkor emlegetjük a közhelyet, rohan az idő. De tényleg.
Igazi egyéniség, hisztis egyéniség, amit szeretne azt eléri, bármilyen módon, a neve is erről árulkodik.
A hiszti mellett, persze okos, és segítőkész, és szeretet bomba.
Néha nehéz, néha könnyű :)
Szóval óriási reményekkel várjuk az ŐSZT, ami reményeink szerint minden tervünket beváltja :)
