Ma megejtettük mi is, az idei első strandolást. Azt eddig is tudtam, hogy Laura vízi gyerek, mert apró pici kora óta járunk strandra, Balcsira, és tavaly a tengerpartra is eljutottunk már. Imádja, szereti és bátor. Ami nekem kisebb szívrohamokat okoz, mivel én sosem voltam nagy vízimádó emberke, úszni sem tudok. Mióta ő van, azóta megyek én is szívesen pancsolni. Na de amit már ő művel, az nekem sok. Ugrik, merül, csúszik, mászik.................nem fél egyáltalán. Én annál inkább, de próbálom nem mutatni, és jókat kacagni vele együtt, nem akarom, hogy ő is olyan legyen e téren mint én.
Szóval reggel mikor felébredtünk, gyors reggeli után útnak is indultunk. Eddig törzshelyünk volt nyaranta a Margitszigeten lévő Palatinus. Viszont, mivel már nincs babakocsija Launak, így merész ötlet lett volna oda elindulni, mivel kocsival nem lehet lehajtani, vagy ha igen horror összegű parkolásért. A kis busz ami közlekedik oda, azt meg nem tudom, hogy most tényleg megszünt, vagy csak ideiglenesen. Így esett a választás, fővárosunk 2. legjobban felkapott strandjára a Dagály fürdőre.
Még nem voltunk, így kíváncsian léptünk be, de nem kellett csalódnunk, igazi barátságos kis környezet. Gyerekpancsolóval, elkerített termál résszel, sok-sok medencével, isteni kürtöskalácsossal.
Letelepedtünk, majd észrevettük, hogy az úszógumit otthon hagytuk, így választott magának a kisasszony egyet, aztán kezdődhetett a pancsolás. Egyik medencéből ki, a másikba be, a széléről ugrás, bele az úszógumi közepébe. Merülés, siklás...........és majdnem megtanulás úszni.
Nagyon élvezte, és boldog volt. Hamar el is fáradt, már ahogy mozgattam az úszógumiban el is szenderült kicsit, így úgy döntöttünk fél 3 magasságában, hogy hazaindulunk. Az autóban elaludt, és csak be kellett, letenni a helyére, és szundított 2 óra hosszát. Majd farkaséhesen ébredt, gondolom a víz kiszedte minden energiáját. :)
Ha viszont nem jutunk el a strandig, akkor sem áll meg az élet, és pocsolás nélkül sem maradunk. Akkor megtöltjük a kertben a medencét és indulhat a móka.
Bele a csúszdát, és kezdődhet a csúszás, ilyenkor fürdik a játékkészlet apraja nagyja, és én is nyugodtabban szemlélem az eseményeket, mert tudom kisebb vizben lubickolnak. Hamarosan indulunk nyaralni, vár minket Bulgária, ahol 8 nap csakis a vízben henyélésről, pihenésről, mókázásról fog szólni. :)