Az M3-ason Debrecen magasságában olyan vihar, eső-jégeső kapott el bennünket, hogy komolyan féltem, látni semmit sem lehetett, a legtöbben a leállósávon vesztegeltek, olyan kemény idő volt, mi szerencsére, hamar túljutottunk rajta. (kemény 50-el lehetett menni)
Ma is olyan szeszélyes időjárás volt, esett az eső, sütött a nap, fújt a szél, lehűlt az idő, felmelegedett. Ennek a bolondos időjárásnak köszönhető az alábbi csodás látvány:
 | |||
| Csodás szivárvány, mamáék utcájában! |
Amikor esett, akkor is kint rohangált, táncolt az esőben. Aztán a meleg pocsolyákban dagonyázott mint egy kismalac. Volt állatsimogatás, keresztanyuméknak vannak kis nyuszik, élvezettel húzgálta őket.
Majd találtunk egy fészekből kiesett kis verebet. Akinek sajnos eltörött a lába. Nem tudott repülni. A szívünk szakadt meg érte, olyan kis ártatlan volt. Laura hatalmas krokodilkönnyeket hullatott érte. Be kellett hozni egy dobozba, nehogy elrepüljön.......míg fürdött papa kivitte, mert szegény kisveréb úgysem éli meg a reggelt. Sajnáltuk.
Holnapra 30 fokot jósolnak, ha így lesz, medence megtöltés lesz, bográcsba babgulyás fog rotyogni. És Laura napolunk.
Jól érezzük magunkat, végre csak itt, autókázás, ingázás nélkül. :)
