Ez legszebb emlékem, születésed perce 

Zajló életemnek Te lettél értelme 

Engem szeret Isten, Rám bízta életed 

Szívem-lelkem te vagy ebben biztos lehetsz 

Rám mindig számíthatsz engem megkereshetsz 

Tőlem biztatást kapsz lelki küzdelmekhez 

Ennyi a köszöntőm, itt abba is hagyom 

Kislányom, kívánom, légy boldog, nagyon! ♥

Az első

........ovis hét is letelt.Büszke vagyok, nem kicsit. Igazi 5 éves nagylányként viselkedik. Reggelente nincs hiszti, nincs eztnemakarom-nemveszemfel-nemezkel szitu.
Ébredés, mosoly, gyors öltözködés, majd a reggeli gabonapehely (el nem múlhat reggel nélküle).
Cipőhúzás, indulás.
Éneklés az autóban.
Mikor megérkezünk verseny az udvaron át az ajtóig, majd a lépcsőn szépen lassan közlekedés, mert a szabály az szabály, a lépcsőn óvatosan közlekedünk.
Elolvassuk a napi menüt, majd kijelenti, hogy épp jó agy rossz-e a menüsor.
Gyors átöltözés, mosdó (addig van 5percem beszélgetni).
Majd gyors és egyáltalán nem könnyes búcsú, és már nem is látom, mert boldogsággal repül be a barátok közé. :)

A sok újdonság ezt váltja ki belőle. Büszke arra, hogy Ő már nem kiscsoportos. A csoportszobájuk be van galériázva, tavaly még nem mehettek fel, csak idén. Szabályok keretein belül, fent csak "olvasni" vagy beszélgetni lehet, ülve, kihajolni TILOS! :)
Aztán a torna óra, elsejétől járnak majd az ovi melletti Halassy Sportcsarnokba. Tornazsák és tornadressz.......alig várja hogy megvegyük.
Szintén elsejétől kezdődnek a napközbeni foglalkozások, környezetismeret, matek........izgalommal várja.

Végül a délutáni ovis programokból nem választottunk, és nem csak mi tettünk így, talán 1-2 gyerek iratkozoot be valamelyikre. Mindenki magának oldja meg.
Persze mi is. Hála apukámnak. Ő ugyanis a Fradi Népligeti sportcsarnokjában dolgozik, így oda fogjuk hordani Laurát szintén elsejétől, ritmikus gimnasztikára és úszásra, még az időpontok nincsenek meg, jövő héten megyünk majd tandíjat fizetni és órarendet is akkor kapunk.

Izgalmas ősz/tél lesz, ez nem vitás. Remélem betegségtől mentes, és vidám lesz. Mi azon leszünk, nagyon szeretnénk! :)

És ez lenne a mi szeretett ovink ♥

Ősz

Szakadó esőre ébredtünk......miért is nem lep meg. Komolyan kezdem azt hinni, hogy mi már soha-sehová nem jutunk el.
Végre zöld utat kaptunk, minden tekintetben, vérkép kontroll jó lett, még egy pici gyulladás mutatkozik, de doktornő szerint, ez már meg sem látszott volna, ha nem hétfőn, hanem szerdán vetetjük le a vért.
Így kiadta az egészséges igazolást hétfőre, végre megkezdjük a középső csoportot, persze 2 hét csúszással.
Hozzátette, lehet kirándulni, sétálgatni, csavarogni, ebben a szép őszi időben...........melyikben? Gumicsizmában és esőkabátban?
Így bent punnyadunk a lakásban, ezer féle legó város, ház és miegymás épül már, százszor végigjátszottuk a Madagaszkár 3-at az X-boxon.
Óriási lelkesedéssel várjuk a hétfőt...............higgyétek el, tényleg.
4 hónapja van itthon laura, ugye betegséggel zártuk az ovit, így 2 héttel hamarabb kezdődött a nyári szünet, majd jött a majd' 3 hónapos nyári szünet, és most még megtoldottuk 2 héttel.
Hát mit is mondjak, még jó hogy festve van a hajam, mert tuti lett néhány ősz hajszálam.

Mert amikor beteg, olyan bágyadt és elesett, ilyenkor a szívem szakad meg érte, de amikor már egy picit is jobban van, rossz, hisztis mint a kisördög, de tudom, hogy ez is azért van mert hiányzik neki a közösség.
Hát nálunk ez a nyár-őszelő így ment el.

És most teljesen más témába csapok, elkezdek egy furcsa játékot, remélem csatlakoztok, és sok-sok "meghalt" blogot fog feléleszteni. (a miénk is halállal küzd)
Szóval az lenne a játék lényege, hogy én megkérek 3 blogos barátot ismerőst, hogy legyen szíves írjon, egy gyors, összefoglaló, vagy épp aktuális posztot a blogjába. Akiket én megkértem Ők ugyanúgy megkérhetnek 3 blogos barátjukat, és így tovább.

Akikre én nagyon-nagyon kíváncsi lennék, hogy mi újság feléjük, a következőek:

Panna és Emma (Timi)
Tomika és Bogika (Ancsi)
Mártika és a pocaklakó (Rami)

Remélem nem veszitek rossz néven, és csatlakoztok, hozzám :)

Egy pár szösszenet a kórházból

Néhány kép, csak a dokumentálás kedvéért, és nem az örömszerzés miatt.

Volt játszótér, amikor nem csöpögött az infúzió, kitessékelték a gyerkőcöket az udvarra, és igazuk van, így nem gyengültek le annyira.
Mi hintáztunk, csigákat mentettünk, sétálgattunk, vagy a teraszon ültünk és beszélgettünk.

Rajzolgattunk, UNO -ztunk , mondókáztunk, néha sírtunk , és sokat aludtunk (persze csak Laura, egy széken az alvás nekem lehetetlen)

Szerdán reggel végre zöld utat és zárójelentést kaptunk. Azóta itthon vagyunk :)
A véres kaki, és hasmenés szűnni látszik. Étvágya egyre jobb és jobb. 

Hétfőn még egy vérvétel, hogy leellenőrizzük a bacik csökkennek-e.
Aztán háziorvos, hogy megbeszéljük a továbbiakat és hogy mikor mehetünk oviba.

A Szent László kórház összes dolgozója előtt le a kalappal, lelkiismeretes csupa mosoly nővérkék, orvosok, így a gyógyulás is könnyebben ment.