Míg ovi volt, néha ki-ki mozdultam, a volt kolléganőkhöz. Vagy vásárolgatni, csavarogni. Viszont nem tudom, ez a nyár, hogy fog elmenni. Lula kiakasztó, hiányzik neki a társaság, az ovi, a szokások, a rendszerek, a szabályok. Én ingerültebb vagyok, mert már hányingerem van az itthonléttől............
Gondolhatjátok, egy türelmetlen "idegsukkos" anya, egy hisztiző, unatkozó gyerek........... Fárasztó, és kimerítő.
És habár tudom, hogy ezt már féllábon is muszáj kibírni, mert:
- jövő hónap 22-én ígyis-úgyis műtét
- addig nem mehet semmilyen körülmények között sem oviba
- amúgy is bezár 22-től az ovi 5 hétre
- dolgozni csakis szeptembertől tudok menni, mert: -csak akkor lesz ovi, mert csak akkor lesz munka
Félreértés ne essék, nem ordítozunk egész nap, és vér sem folyik, sőt játszunk, kacagunk, mókázunk, imádjuk-szeretjük egymást, mint borsó meg a héja.............de mikor borul a bili, akkor borul.........nem kicsit.
Szóval fel a fejjel, el megy ez nyár is.................... :)