Csak néhány kép, az én kis orgona lila kislányomról. :)

Kimenő

Tegnap anyum ismét nálunk járt, igaz csak villámlátogatás volt, mert ma reggel indult is, és délután már megy is haza. Ma menni kellett nekik továbbképzésre az Országos Rehabilitációs Központba a kreditpontjaik miatt. Erről tudtam is, de arról, hogy ők apával egyezkednek, és csak este tudom meg, akkor sem szokásos módon, hogy kimenőnk van estére az csúcs volt. Ugyanis apa lebeszélte anyummal, hogy elmennénk vacsorázni. Örömmel vigyázott Laura. Mi pedig, igaz nem voltunk sokáig, nagyon jól éreztük magunkat.
Elmentünk a régi kedvenc helyünkre, ahová még Lau előtt hetente jártunk. Jól esett nosztalgiázni. Megújult az étlapjuk, isteni finomat ettünk. Almával és camamberttel töltött pulykát, gulyáslevest. Ó jót tett a fogyókúrámnak. :) Nem szaranyaságból, de jól esett kicsit Lau nélkül kimozdulni, és úgy enni, hogy közben nem kellett ugrálni fel az asztaltól.
Hazafelé a kocsiban ordított a zene, olyan régi hangulata volt az egésznek, mint fénykorunkban! Jól esett, még sok-sok ilyet :)

Minden téren...............

Mamaszerelem. El sem mondani, milyen hihetetlen kötelék van kettőjük között. Olyas valami ez, amit csak ők értenek és éreznek. Féltés, szeretet, imádat, rajongás............mindkét részről. Anyum oda-vissza van érte. Néha jó mamához hűen túlzásokba esik. Neki Lau a kis hercegnő, védi óvja mindentől. 

Szeretik egymást, nem titok!

Kertész leszek, fát nevelek. :) Igazi kis munkás kisasszony. Mindenben segít, imád kertészkedni. Egy bökkenő van csupán, a neki való dolgok nem kellenek. 

Csak a jóval nagyobbak, amit alig bír el. :)

Katica lak. Azt mondja Babóca is ott van, de csak ő látja. Lehet igaza van, mert a ma reggeli Danoninóhoz két kanalat vitt, és nagy egyetértésben megették...........Babócával. :D :)

Tökéletes. Nincs más hozzáfűznivalóm! ♥♥♥

Kirakózik. Ügyesen megy neki. Igaz még csak 6db-osak, de ebben már profi. Azt hittem nem fogja lekötni, de eljött ennek is az ideje! :)

Saját sapka, saját gomb, saját gyerek! :)

Kicsi-közepes-nagy

Kicsi: mikor este ott szuszog közöttünk, és én még mindig azt a pihe puha kis gombócot látom mint 2,5 éve mikor megszületett. Vagy mikor nem éri el a mosdót, és a kis sámlijáért rohan. Akkor is kicsi, mikor azt kérem tőle, szedje össze a játékait, de erre ő azt válaszolja: "Anya, Lula csicsi baba". Ő az én szememben még mindig kicsi, és szeretném ha nagyon sokáig ilyen csöpp, tiszta szívű, gyermeklelkű maradna!
Közepes: mert már félig sikerül neki egyedül öltözni és vetkőzni. Mert ha feláll a kisszékre elér bármit. Lábujjhegyen mindent elér ami megkaparintható így. Mert már nagyon szépen kezd mondatokban beszélni.
Nagy: ezt néha nem akarom tudni, és észre sem venni, hogy megnőtt. Nagy mert teljesen szobatiszta, és egyedül jár kel a WC-re. Mert egyedül mos fogat, hajat és egyedül mosakszik! Kiválasztja a ruhát amit fel szeretne venni, és oltári hisztit csap, ha nem azt akarom én épp ráadni! Gyönyörűen eszik, és használja az evőeszközöket. A ruháit a szennyes kosárba teszi egytől egyig (néha még azt is, ami épp tiszta). Rajzol, "olvas", számol! Dumál, csacsog, szeret. ha a felnőttekben is lenne legalább egy töredék annyi szeretet mint az ilyen kis gyerekekben, talán nem itt tartana az ország, a világ. Szeptembertől ovis lesz, és talán ez a legmeghökkentőbb, még most volt "kis" négykilós újszülött, és májusban beiratkozunk. Elsejétől beszokunk, és innentől nincs megállás. Mikulás bulik, ünnepségek ANYÁK NAPJÁK, amiken szét fogom áztatni a szemeimet.

Szóval nekünk ilyen ő: Kicsi-Közepes-Nagy ♥