Most aztán tényleg nem közhely, hogy rohan az idő. Azt sem tudom mivel kezdjem ezt a "bepótolós" bejegyzést.
Már a karácsonyon is túl vagyunk, volt mikulás, volt doki, Uh és miegymás.

Ami talán a legfontosabb, nem vagyunk betegek, békében, csodásan telt az ünnep. Csodálatos karácsonyi ajándékot kaptunk a jó Istentől, egy egészséges KISFIÚ tesót.
Vagyis úgy néz ki, hogy öcsike érkezik hozzánk. 23-án ugyanis megvolt a kombinált teszt, ahol ugye a Down és Edwards kórra szürnek. Vérvétel és nagy-genetikai UH.
Gumimaci bújkált, nem nagyon volt elemében, de így is sikerült lemérni, minden rendben vele, tarkóredő tökéletes és orrcsont is látszik. :)
Doktornéni szerint 80%, hogy kisfiú.... ♥ Meglepődtem, mert én szinte biztosra éreztem, hogy Emili zoé lakik a pocakban, és most olyan furi, de nincs fiú név, ami tetszene.
Át kell programozni az agyamat, hogy FIAM fog születni.
Persze a család többi tagja, biztos volt a tesó neme ügyében, így őket nem érte meglepetés. :)

Ugyan ezen a napon megvolt a 7 kémcsöves nagy vérvétel is, annak az eredménynek is a birtokában vagyok már. Januárban még egy gyors fogorvosi vizsgálat, aztán védőnő és doki.........

Ma már a 13. héten is túl vagyunk, és mondjátok nekem, hogy nem repül az idő. Pocak még nem kivehető, amúgy is volt egy "kis" pocakom, de szerencse a fogyásnak, nagyon jól érzem magam, a vérnyomásom, is tökéletes, gyógyszer nélkül. A hányás is megszűnt, néha egy-egy öklendezés émelygés még befut, de már túlélem.
Enni eszegetek, hús és kenyeret nem, egyáltalán. Egyszerűen nem tudom a számba venni, meg tudnék halni, már a gondolattól is. Minden mást igen, egyik nap jobban, másik nap kevésbé.
Szóval így a 13. héten  hízás 0 kg.

Aztán Lauráról is kellene írnom, de most ennek is örülök, hogy ennyi idevésődött. Talán legközelebb, az nem tudom mikor lesz :)

Kedvenc:

Szétcsúszva

Nem kicsit.
Rosszullét, hányás, fogyás, gyengeség, álomkór.......... ezek így szépen sorban, felváltva, együtt, külön-külön, de jelen vannak.
Azt hiszem sosem lesz vége, pedig akárhogy is számolok, még a legjobb esetben is 3 hétig tartani fog.

Egyébként jól vagyunk, növöget a kis babszem, a nagytesó izgatott, mikor lesz már itt köztünk, minden este erről témázgatunk. Most várjuk a Mikulást, és agyban készülünk a karácsonyra. Csak agyban, mert erőm, energiám és kedvem most valahogy nincs hozzá. Remélem változni fog. Tavaly ilyenkor már pompázott a lakás a díszektől, volt egy adag mézeskalács is sütve, sőt adventi koszorúnk is volt. most semmi sincs :(

Ma sikerült a Magzati Diagnosztikai Központba időpontot kérni, dec. 23-án megyünk a kombinált tesztre. Mehetnék a kórházba is, de mivel ott ismerem a várakozási időt, és a szonográfusok alaposságát, inkább fizetek. Amúgy is, ezekkel a rosszullétekkel ha addig megmaradnak, biztos nem bírok 2 órát ott várakozni. 
Remélem minden rendben lesz.

A védőnőt viszont nem tudom elérni október eleje óta, akkor kellett volna vinnem Laurát az 5 éves státuszra, napi szinten hívogattam a tanácsadót, a mobilszámát. Új, még sosem találkoztunk, máshoz kerültünk. Aztán mikor pozi lett a tesztem feladtam a státuszra való időpontkérést, majd gondoltam most elérem és egycsapásra elintézzük. Másfél hete hívogatom naponta...........Jó aláírom, újítják a rendelőt, de akkor is......ezért úgy döntöttem befejeztem a hívogatást. Hétfőn időpont nélkül 4-re betoppanok, aztán csak szóljon egy rossz szót. 
Ma kicsit jobb, nincs olyan erős émelygés, leányzó itthon, "takonykór", holnap 9-kor megy a Mikulás az oviba, be kellene vinnem a "bulira", remélem sikerül, és nem lesz róka koma.

Haladunk

Rettentő másfél hét van mögöttem, megsaccolni sem tudom, hogy mennyi még előttem.
Reggeltől estig hányás-Rosszullét-émelygés.
Eleinte a joghurt és a hideg tejföl megmaradt bennem, talán másfél napig. Utána próbálkoztam a levessel,az is ideig óráig jó volt. De kb . 4-5 napja, csak kifli tea de az is kijön, nem mind, de sokat hányok.
Majdnem 6kg-val vagyok kevesebb, mint a pozitív tesztemkor. Nem meglepő, Lulával is így volt, csak átélni nagyon kemény.
Csak alszom, fekszek, hányok....semmit sem tudok csinálni, annyira nincs erőm, hogy a mosógépet kipakoljam. Remélem már nem sok van, mert kezd az erőm nagyon elfogyni .

Pénteken volt UH, 4mm-es dobogó szívű kis "paca" van a pocakban. <3 Megnyugodtam, innentől már minden rendben kell, hogy legyen. Decemberben már a 12 hetes Uh-ra megyünk :)

Aki pocakot vár azt el kell keserítsem :( Az első a mai........

Az első UH 5+4 hét

Megérkeztünk a dokitól.
Minden rendben van, jó helyen van, petezsák látható, szikhólyag sejthető.

Viszont van egy kis újdonság. Én leblokkoltam, szétcsúsztam, és most szaranyának érzem magam, mert nem repesek a boldogságtól, hanem kételyek és félelem van bennem.

Mióta hazaértünk hol bőgök, hol nevetek azon, hogy bőgök.

Szóval a leletemen ez áll:
"Uterusban egy petezsák látható, átmérője 12mm, szikhólyag sejthető, a petezsák mellett másik, petezsáknak imponáló képlet ábrázolódik, átmérője 8mm."

2 hét múlva kell újra mennem Uh-ra, és ha akkor 2 szívhang lesz, akkor bizony egy csapásra nagycsalád leszünk.

Felfoghatatlan. 

2 hét idegbaj jön most.

Aztán ha tényleg ketten vannak, öröm és boldogság, és persze fejtörés jön majd, hogy mi hogy lesz.

............de addig is, idegbaj, és félelem.