Senkit sem kímélve, ledöntött minket ez a fránya “valami”. Lula kicsit jobban, láztalanul. Taknyolós-köhögős-hányós állapotban. Én lázasan, mindenporcikám fáj stádiumban. Apa szétrepedezett, kiszáradt szájjal lázasan. Most aztán már elég volt. Teljesen a béka hátsója alatt vagyunk. Erősen kúrálgatunk, inhalálunk, melegteázunk, párologtatunk stb. Csütörtökön családi karácsonyi délután az oviban, ott kell lennünk. Kéretik a drukk, hogy meggyógyuljunk.
Itthon
2012. december 8., szombat
Bárcsak egy filmcím lenne. Sajnos nem az. Tegnap miután hazajöttünk az oviból, már észre vettem, hogy valami nem smakkol Laurával. Giga hisztis volt. Este már ráztha a hideg, gondoltam nagyon elfáradt így hétvégére. Elaludt.
11 óra magasságában, arra rohantam be a szobába, hogy valami sípol, hát Laura volt. Olyan keservesen vette a levegőt, húzott-sípolt a tüdeje. Amikor pedig hozzáértem, alig akartam elhinni, olyan forró volt. Próbált ébreszteni, de nem nagyon ment, szeme szinte fentakadva, keze lába elengedve. Megilyedtem nagyon. nagy nehezen sikerült felkelteni. Lázmérés. 2 másodpercet volt a hőmérő a hóna alatt, és 40 fokot mutatott. Gyorsan kataflan csepp, és irány a hűtőfürdő. Rettegtem, hogy lázgörcsöt kap. Vacogtak a fogai, annyira rázta a hideg. Szívem szakadt meg érte. nem tudtuk 5 percnél tovább tartani a vízben, mert majd meg halt úgy fázott. Kissé csökkent a láza, a gyógyszer is hatni kezdett, na meg a Rektodelt kúp (fulladásra/krupp-ra).
Hajnali 2 lehetett, amikor megint éreztem, hogy melegszik, rögtön gyógyszert adtam neki. Majd reggel 7 kor ismét lázasodott, és azóta még 2szer. 39 – 39,5 –ig felmegy neki. A takonykóron és a lázon kívül semmi baja. Rettegek, hogy a fülére megy és nem ússzuk meg a fülfelszúrást. Hétfőn doki, addig kezelem én, ha valami nagy baj lenne, kórház.
Viszlát ovi, viszlát meló. 8ma szétfagytam a városban, míg suliba jöttem-mentem, én is lázas vagyok, alig állok a lábamon)
Utalom a telet……….
Ha anya szabadnapot kap…………
Utolsó bejegyzésem óta, hála Istennek teljesen meggyógyultunk. Lula vissza tért az oviba. Mára már zökkenőmentesek a reggelek, és szeret oviba járni. Tegnap volt náluk a mikulás. Nagyon várta, szépen megtanulta a verset is. (amit ha hajlandó elmondani, akkor videózni is fogok) Képeket majd akkor tudok hozni, ha Gitta néni publikálja az ovi honlapján.
Itthon is járt a miku, bőkezű volt. Gondolom nem jutott el hozzá az az infó, hogy Lula rossz is szokott lenni. Természetesen “firgács” is volt az ajándékok mellé. Még apának is. Én természetesen jól viselkedtem egész évben, így nekem nem hozott. :) Apával gondosan kikészítették a tejet, volt előtte nagy csizma takarítás, a csillogó cipellő kikerült a tej mellé az erkélyre. Vártunk-vártunk. Egyszer csak megteltek a csizmácskák és a tej is elfogyott. Csillogó szemek, nagy sóhajok. Boldog volt. Imádtam nézni a már szinte könnybelábadt szemét. Olyan jó, hogy még a gyerekek hisznek benne, tiszta szívű kis drágák.
Egy hét csúszással az adventi koszorúnk is elkészült (ma). Igen, ennyit jelent, 6 óra szabad iső. Ismét saját készítésű, most kicsit más hangulatú mint a tavalyi. Nekem tetszik, Lulának is. A lakás is kitakarítódott. :) Holnap suli. Hétfőtől pedig megint munka ezerrel. Sok-sok szabadnapot szeretnék :)