Utolsó bejegyzésem óta, hála Istennek teljesen meggyógyultunk. Lula vissza tért az oviba. Mára már zökkenőmentesek a reggelek, és szeret oviba járni. Tegnap volt náluk a mikulás. Nagyon várta, szépen megtanulta a verset is. (amit ha hajlandó elmondani, akkor videózni is fogok) Képeket majd akkor tudok hozni, ha Gitta néni publikálja az ovi honlapján.
Itthon is járt a miku, bőkezű volt. Gondolom nem jutott el hozzá az az infó, hogy Lula rossz is szokott lenni. Természetesen “firgács” is volt az ajándékok mellé. Még apának is. Én természetesen jól viselkedtem egész évben, így nekem nem hozott. :) Apával gondosan kikészítették a tejet, volt előtte nagy csizma takarítás, a csillogó cipellő kikerült a tej mellé az erkélyre. Vártunk-vártunk. Egyszer csak megteltek a csizmácskák és a tej is elfogyott. Csillogó szemek, nagy sóhajok. Boldog volt. Imádtam nézni a már szinte könnybelábadt szemét. Olyan jó, hogy még a gyerekek hisznek benne, tiszta szívű kis drágák.
Egy hét csúszással az adventi koszorúnk is elkészült (ma). Igen, ennyit jelent, 6 óra szabad iső. Ismét saját készítésű, most kicsit más hangulatú mint a tavalyi. Nekem tetszik, Lulának is. A lakás is kitakarítódott. :) Holnap suli. Hétfőtől pedig megint munka ezerrel. Sok-sok szabadnapot szeretnék :)