Az igazság az, hogy nagyon beindult. Kis papagáj lett! Mindent utánoz, próbál már mondatokat alkotni. Kérdő szó nélkül kérdez! :) Hát ez nagy muri, olyan jókat mulatunk rajta. Példa erre, mikor hazaértünk, még volt egy kis hó, és megkérdezte mamától hogy "Mama teeee hóóóóó???"-Mama te is jössz ki velünk havazni???
A két okos "bátyustól" is tanul. Néha butaságokat, néha jó dolgokat! Ilyenek ők, kis hóbortosak, így szeretjük őket.
A szerepjátékok már mindennapossá váltak. Megy a boltba (egy szekrényig) a kis kosárkájával, ott matat néhány percig. majd hozza a vásár fiát. Néha almát kapunk, néha már teát hoz rögtön, de néha odajön és mondja "semmi nics".
A kis legó figurákkal is szerepjátékozik, megvan mindenkinek a szerepe. Anya-apa, papa-mama. Akik gondozzák az állatokat, meg fürdetik is. Közben a kis saját nyelvén duruzsol nekik, vagy épp énekel. Édes kis hangja van, ez biztos! :) Minap mentem ki hozzá a nappaliba, és láttam, hogy a csacsi és a ló épp puszilkóztak a kezei között. Jókat cuppogott mellé. Mikor meglátta hogy látom, megszeppent és lehajtotta a fejét. Próbáltam nyugtatni, és elmagyaráztam neki, hogy ez nem baj, hisz anya is apa megpuszilják egymás, meg őt is szoktuk puszilgatni, mert szeretjük.
A ló és a csacsi is szeretheti egymást, és puszilkózhatnak ha kedvük tartja. Nem szeretném, egy prüd kislánynak nevelni.
Imádom ezeket a pillanatokat! Olyan kis drága kincs, ahogy rácsodálkozik mindenre. :)