Megkapta

2012. április 28., szombat

Sok sok tanakodás, kutakodás után, feladtuk egy kis időre ezt a témát. Azt hittük még kicsike hozzá! Aztán ma amikor a nővéremmel csavarogni indultunk. Betértünk egy üzletbe. Csak ámultam, az internetes árak feléért találtunk ugyanolyan bicót Launak, mint az egyik webshop oldalán. Nagy örömködés volt, rögtön telefon apának, megkaptuk a zöld jelzést, így megvettük. Igazi csajos, masszív kis bicaj. És hogy nem való még Launak??? Első perctől tudta mire való, és hogyan is működik, még vannak koordinációs hibák, de senki sem születik úgy hogy tud bicózni. Amint hűvösebb lesz, megyünk is ki, és birtokba vesszük a csendes kis utcánkat, és tanítgatjuk egyetlen kis cseppünket, hogyan is megy ez igazából.

Vidékezős, nagyon meleg napok! :)

Rekkenő hőség van. Szinte kint sem lehet lenni déltől. Éget a nap. Mint júliusban. Élvezzük ám, csak egy kicsit lehetne hűvösebb. Lau olyan mint a rák, vörös a feje, és világít rajta a szőke haja, kék szeme. Csúszdázás, vizezés, sarazás reggeltől estig. Tegnap este 9 órakor, már úgy kellett behúzni, nem látott a fáradtságtól. Fürdés után 5 perccel már aludt, reggel 7-kor már nyílott is a szeme, és indult papával a boltba. Ma nővéremmel kimenőztünk, vásároltunk, csavarogtunk, fagyiztunk Kisvárdán. Jól éreztük magunkat! :) Hamarosan kerül a bográcsba a husi, és ha minden sikerül csülökpörkölt lesz belőle, előbb megvárjuk, hogy egy kicsit hűvösebb legyen, mert a bogrács mellett még mi is megfőnénk. :) Holnap Bencézünk egy jót, biztos nagyfiú lett már a kis drágaság! Alig várom, hogy megcsókolgassam. :) Hétfőn pihenünk, és mókázunk, ha ilyen hőség lesz, felengedjük a kismedencét Lulának, hagy pancsoljon egy kicsikét! :) Aztán kedden elmegyünk Kisvárdába a várhoz, ott lesz majális, és koncertek. Szerdán pedig apa, visszatér Pestre dolgozni, mi pedig élvezzük tovább a vidéki élet szépségeit, és mamázunk még vasárnapig! :)

Játszóteres videós

2012. április 25., szerda

Most csak ennyire lett energiám hirtelen. Holnap írok is, és képeket is hozok! Jól éreztük magunkat, kisbarátot szereztünk (szerelem???). Esett egyet kettőt a kisasszony! Bátran mászott mindenen. Motorozott. Közben madárcsicsergés, kedves emberek.
Kell ennél több?????


Rossz álmok

Mostanság egyre többször ébred Csipkerózsika, kapálózik, le van izzadva és halandzsázik. Eltelik 10-15 perc is mire meg tudom nyugtatni. Nem ébred fel teljesen. Olyan félkómában csinálja ezeket! Mint aki küzd, és harcol álmában, csapkod. Semmi olyan tv csatornát nem nézhet és mi sem nézünk, amiben ilyesmi lenne. Ha este tv-zünk az ágyból, mikor még ébren van, csak és kizárólag mese csatorna megy (abból sem az AniMax) Bebe Tv, vagy a JimJam. Ha vitás ügyünk van apával, sosem előtte rendezzük, mert nem akarjuk, hogy a kis (amúgy is érzékeny) lelki világa sérüljön. Nem ijesztgetjük semmivel. Mindennek a jó oldalát próbáljuk neki mondani, pl. a hangya igaz hogy csíp, de kicsike és nem bánt ha mi sem bántjuk. Vagy igaz hogy dörög az ég, de azért, hogy essen az eső és nőjenek a növények. Nem tudom mitől vannak éjszaka ezek az "álmok", volt példa rá, hogy fel is kellett ébreszteni, mert annyira beleélte magát, hogy már sírt is, így inkább felébresztettem. Most éjszaka, arra ébredtem, hogy nyög, először rögtön arra gondoltam lázas, megfogtam a homlokát, de nem volt meleg, ahogy vettem volna elfelé a kezemet, elkapta és keserves panaszkodásba kezdett (álmában) ilyeneket mondott: "Ne félj" Ne bánts" "Nem bánt". Simogattam, nem volt elég, így felvettem a mellkasomra, mint kicsi korában mikor fájt a hasa, elkezdtem dúdolni a fülébe és így megnyugodott, de vagy másfél óráig nem tudtam letenni, mert szorította a nyakamat! Aztán utána reggelig szépen aludt! Már most is alszik, lehet kifáradt éjjel, a nagy hadakozásban! Furcsa dolgok ezek, pláne míg még el sem tudja rendesen mondani! Remélem csak érzi a melegfront közeledtét, és nem lesz ilyen kis holtkóros! :)

Dackorszak????

Nem tudom. Sőt azt sem, hová tudnám beazonosítani Lau viselkedését mostanában. Semmi extra gond nincs vele, de mikor amúgy is a béka feneke alatt vannak az idegszálaim, akkor ezek is nagyon tudnak bosszantani. Semmi sem jó, és semmit sem úgy ahogy épp azt mondom neki, vagy kérem.
Nem számít a szép szó, a hangos szó, néha a büntetés sem. NEM FOGAD SZÓT!
Kiszalad reggel pizsamában az udvarra, könyörgök neki, jöjjön be mert megfázik, nem hallgat rám, veszekszek azonnal jöjjön be, nem számít, kizárom.............nem érdekli. Utána szaladok, vörös fejjel, mert már annyira felhúzott, és még szalad, kacag. Hozzáteszem még MINDIG PIZSAMÁBAN!
Akkor felkapom, behozom, és itt bent kiveri a hisztit, ezt a könnyek nélkül sírok, és minél hangosabban. Aztán meglát egy mesét a tv-ben, vagy észrevesz egy játékot, és ahogy elkezdte, úgy abbahagyja, és semmi baja.
Ezt napi szinten 4-5ször eljátsszuk, mert mindig van miért hisztizni, vagy épp nemszótfogadni. Tényleg nagyon reménykedek benne, hogy az ovi, meghozza a rendszert, vagy a kis szigort, amit nem mindíg tudok betartani. Mert ha beküldöm a szobájába, hogy na akkor most nem jöhet ki és tv kikapcs. Akkor kijön, könnyes szemmel (nyakig taknyosan) megölel, és elkezd puszilgatni. Ilyenkor kellene ellenállni, de hát tegye fel a kezét aki ilyenkor még mindíg tudja tartani a büntetést és a keménységet! Befuccsoltam, már régen a következetes szülő leszek elvemmel. De így is még mindig azt mondom, nem rossz, csak eleven gyerek. Ő minden nap ilyen, csak én vagyok néha túlzottan idegileg ki, és akkor másként esik minden. Ezen is változtatni fogok, és még annyi mindenen, mire ősz lesz, mire elválunk egymástól, mire ovis lesz. Nem fogom ezt a kevés kis időnket, más hülyeségei miatt idegbetegen élni. Minden percben arra fogok törekedni, hogy míg eljön az ovi a legtartalmasabb nyár álljon előttünk, telis-tele élményekkel. Mert nekem ez a legfontosabb! :)

Csakmertimádom

2012. április 21., szombat






Jegyzetelnem kell

2012. április 18., szerda

Mert annyira pörgősek lesznek a következő napjaink, hogy inkább leírom, mintsem elfelejtsek valamit. Szóval, holnap jönnek a kisbarátaink hozzánk, már nagyon várjuk, Lau be van zsongva, érti, tudja miről beszélek, és nagyon várja már a bababulit.
Aztán pénteken érkeznek a nővéremék, egészen vasárnapig maradnak, a férfiak mennek dolgozni, mi pedig vagy bent punnyadunk a rossz idő miatt, vagy nem, mert jó idő lesz. :) :) Vagy-vagy!!!!!!!! :)

Hétfőtől vár egy rövidke hét ránk, mert apa csak csütörtökig dolgozik, így péntek reggel megyünk haza anyuméknál, és nagyon úgy tűnik hétfőre is kap egy szabadságot, így 5 napot tölthet velünk otthon. Hogy miért írom ezt??? mert ő május másodikán (szerdán) visszatér a fővárosba dolgozni, de csütörtökön este már jön is haza, mert pénteken van egy "kötelezőmegjelenésünk" ballagás.

Aztán van egy szombati pihenőnapunk, és vasárnap kiscsaládunk elindul haza, mert hétfőn (máj.7.-én) jön az, ami megváltoztatja az életünket, Laurát oviba íratjuk..................
Ez amolyan vegyes érzés, de nem lövöm le a poént lesz még bejegyzés elég, a sírásommal tele emiatt! :)

Lesznek köztes dolgok is ezalatt a bő 2 hét alatt, de az számomra lényegtelen, és nem is érdekel, nem leszek benne, mert nem vonnak bele, mert nem számítok. Sokan értitek miről beszélek.

Szóval tartalmas napok állnak előttünk,aminek nagy részét vidéken töltjük, amit nem is bánok szeretem ha nyüzsög az élet! :))

Húsvét-ami elmúlt, borús napok, igazi TAVASZT akarok

2012. április 16., hétfő

Szégyen, de még nem jutottam el megírni a húsvétolós bejegyzést. Arról már nem is álmodok, hogy havi 2 bejegyzésnél többet írjak. Néha elkap az ihlet, és akkor 3-4 poszt is születik egy napon, de ez ritkaság számba megy!
Őszintén nem is sok időm van, ha épp nem szakad az eső akkor kint vagyunk, és Lau annyira sok figyelmet igényel, mindenhol ott van, folyton kérdez, és ha épp nem válaszolok, akkor veszekszik rögtön, neki minden válasz rögtön abban a percben kell. Így hát ha ő épp a hangyákat akarja egytől egyig ki irtani, akkor én pattanok, megyek és írtjuk, mert nehogy vérszomjas hangya legyen köztük.

Szóval húsvét, eltelt, hála Istennek. Nem szeretem. Az emberek már nem az igazi értelmét látják, csak az ivászatot, már a gyerekek is csak a pénzt. Borzasztó, egy embert megkérdeznénk az utcán, mit ünnepelünk húsvétkor, nem tudná megmondani! Szóval nem szeretem. Soha sem szerettem. Laura még nem érti hála Istennek, viszont nem fogom tőle megvonni azt, hogyha ő szeretné, a pacsulik illatát. De egyet megfogadtam, ő ha meg fogja hallani, hogy húsvét, nem a kölni, a piros tojás, és a locsolás fog eszébe jutni, hanem az igazi valós értelme, ami sajnos lassan feledésbe merül.

Mi otthon anyukáméknál töltöttük a "hosszú hétvégét". Az idő nem volt a legjobb, de megoldottunk mindent amit elterveztünk. Volt tojásvadászat, bográcsozás, tesózás. Evés ivás, sonka-kolbász. Laura élvezte, igaz nem az ünnepet, hanem a családot, a sok figyelmet, a tömérdek édességet, a kis ajándékokat, és azt hogy mama legkedvencebbje. Papa&mama ismét kitettek magukért, egy szuper csúszdát, hozott, a nyúl Launak. No meg kirakós könyvet, és tojtojt (tojás). A kisasszony élvezte az otthon töltött idő minden másodpercét, hazafelé induláskor megríkatta az egész családot, megölelte anyum nyakát, és csak zokogott. Nem hiszti volt. Olyan igazi szívből jövő sírás. Annyira szeretik egymást. És én ennek annyira örülök. Legalább innen, egy oldalról érzi hogy van mamája. ♥♥ Tartalmas volt ez a néhány nap, és pont elég, se sok, se kevés, pont elég. Most pedig a kis kuckónkban várjuk az igazi tavaszt!

Nem is kicsit várjuk, nagyon. Nem tudom eldönteni, hogy mit adjak Laura, meg ne fázzon, de meg se izzadjon. Elég e egy fülvédő, vagy sapka?? Egyik percről a másikra elered az eső, vagy épp a tomboló szél megáll és hét ágra süt a nap. Tudom-tudom, április, de nagyon idegesít, és nem szeretem, amúgy is, május az én/mi hónapunk...................lassan eljön, és vele az ovis beiratkozás is......(de erről majd egy másik bejegyzésben).

Rohan az idő, fénysebességgel száguld................

Minden nap egy új élmény, minden nap rácsodálkozás

2012. április 6., péntek

Annyi minden újdonság van mostanság, hogy már jegyzetelnem kell. Mindenben megváltozott a kisasszony. Kezdjük talán a számomra legmegdöbbentőbbel. Fél. A bogártól, a sötéttől, bármitől. Tegnap eget rengető ordítással rohant be hozzám az udvarról. El sem tudtam hirtelen képzelni mi történhetett. Megtámadta egy vérszomjas hangya. Kérdeztem csak ennyi??? Erre ő: "Lula fél, Lulát bánt boga(r)". A szobája ajtajából nem lép be, ha nincs villany kapcsolva. Ha egy légy bekerül a lakásba addig szirénázik míg el nem kapjuk, mert Lula fél. Este ha valami féle hangot hall, mikor már lefeküdtünk, felkiált "ó jaj mi az, hollehet". Nem tudom mi lelte, sosem ijesztettük semmivel, sosem volt az, hogy hozzá ne nyúlj, vagy be ne menj mert ez meg az van ott. Azt hiszem ez életkori sajátosság, (régi)barátnőm kislánya másfél hónappal fiatalabb de most ő is fél, mindentől, tegnap mesélte épp anyum. Nem tudom, remélem hamar elmúlik, és nem fog félni, hisz mi mindig ott vagyunk és megvédjük, ha valami "veszély" fenyegeti, mint pl. egy vérszomjas hangya. :)

A másik ami manapság nagy változás, míg kicsike volt, napi kétszer is ivott tejet-kakót, mire másfél éves lett elhagyta, egyszer hányt tőle, utána még a látványától is rosszul lett! 1-2 hete viszont minden reggel tejjel kezd. Igaz már teljesen más formában. Gabonapehellyel eszi, és amikor kifogytak a kis golyócskák téglalapok, akkor jóízűen megissza a maradék tejet is a tányérból. Teljesen mindegy milyen "gorit"(gabonapelyhet) kap, lehet az fahéjas téglalap alakú, csokis-vaniliás golyó alakú,  mézes lyukas közepű, mindegyiket szereti. Reggel ezzel kezd, este ezzel zár. Örülök neki, mert több "édességet" nem is nagyon eszik, max még a Pez cukorkát, és az Actimelt, meg Danoninót. Ezek inkább egészségesek a cukorkát leszámítva. Ezek mellett, alma, banán, körte...........és ami jön sorba, répa még nyersen, levesből, bárhogyan! Ha nem is bio gyerek, de legalább egészségesen étkezik, és szerencsére nem unszolásra, hanem dalolva, önszántából :)

Újdonság még, nagyon nagy újdonság, a színezés, eddig csak firkált, pacsmagolt, de most már próbál ügyesen kitölteni minden fehér részt a papíron, és már a vonalakat is felfedezte, hogy az nem csak dísznek van ott, hanem azon belül kell(ene) festeni. Közben mondjuk a színeket, már mindegyik megy a rózsaszín kivételével. Testvériesen elosztja-leszámolja a filceket, nekem ad egy feketét, én azzal fessek, ő pedig birtokba veszi a többit. Órákig tudunk szöszmötölni, a rajzolással. Most már célja van a rajzolásnak, apának, mamának és Máténak fest! Meg mikor kinek, aki épp eszébe jut, Így most ha megyünk haza, egy zsáknyi festményt szállítunk haza, dédinek, papának és Bencinek is. :)

Végül a számomra legszebb élmény, amikor rácsodálkozik valamire. tegnap este 9 körül értünk haza a vásárlásból, olyan kellemes idő volt kint, gyorsan kiszaladtam összeszedni a ruhaszárítóról a ruhákat. Lau utánam sietett, és csodálkozóan nézte az eget, nézte-nézte majd egyszer csak megszólalt, "Nézd anya, az mi?" közben picike kezeivel mutatott a holdra, és közben úgy csillogott a szeme, így még sosem láttam. Elmeséltem neki, hogy az a hold, az éjszaka van égen, reggel felváltja a napocska stb. Egyszer csak megszólal, és ismét mutat az égre, "Nézd anya , csicsi holdak" Legszívesebben szétcsókoltam volna a kis száját, de nem tettem inkább leültünk a székre, és beszélgettünk a holdról és a "csicsi holdak"-ról. :)

+1: Imádom az esti sutyorgós összebújós beszélgetéseket! Mostanában minden este bebújik a paplanom alá. És súg. Mindenféle titkokat, és csacsogunk, súgdosunk, nevetgélünk. Míg egyszer csak elalszik. :) ♥
 
FREE BLOGGER TEMPLATE BY DESIGNER BLOGS