Annyi minden újdonság van mostanság, hogy már jegyzetelnem kell. Mindenben megváltozott a kisasszony. Kezdjük talán a számomra legmegdöbbentőbbel. Fél. A bogártól, a sötéttől, bármitől. Tegnap eget rengető ordítással rohant be hozzám az udvarról. El sem tudtam hirtelen képzelni mi történhetett. Megtámadta egy vérszomjas hangya. Kérdeztem csak ennyi??? Erre ő: "Lula fél, Lulát bánt boga(r)". A szobája ajtajából nem lép be, ha nincs villany kapcsolva. Ha egy légy bekerül a lakásba addig szirénázik míg el nem kapjuk, mert Lula fél. Este ha valami féle hangot hall, mikor már lefeküdtünk, felkiált "ó jaj mi az, hollehet". Nem tudom mi lelte, sosem ijesztettük semmivel, sosem volt az, hogy hozzá ne nyúlj, vagy be ne menj mert ez meg az van ott. Azt hiszem ez életkori sajátosság, (régi)barátnőm kislánya másfél hónappal fiatalabb de most ő is fél, mindentől, tegnap mesélte épp anyum. Nem tudom, remélem hamar elmúlik, és nem fog félni, hisz mi mindig ott vagyunk és megvédjük, ha valami "veszély" fenyegeti, mint pl. egy vérszomjas hangya. :)
A másik ami manapság nagy változás, míg kicsike volt, napi kétszer is ivott tejet-kakót, mire másfél éves lett elhagyta, egyszer hányt tőle, utána még a látványától is rosszul lett! 1-2 hete viszont minden reggel tejjel kezd. Igaz már teljesen más formában. Gabonapehellyel eszi, és amikor kifogytak a kis golyócskák téglalapok, akkor jóízűen megissza a maradék tejet is a tányérból. Teljesen mindegy milyen "gorit"(gabonapelyhet) kap, lehet az fahéjas téglalap alakú, csokis-vaniliás golyó alakú, mézes lyukas közepű, mindegyiket szereti. Reggel ezzel kezd, este ezzel zár. Örülök neki, mert több "édességet" nem is nagyon eszik, max még a Pez cukorkát, és az Actimelt, meg Danoninót. Ezek inkább egészségesek a cukorkát leszámítva. Ezek mellett, alma, banán, körte...........és ami jön sorba, répa még nyersen, levesből, bárhogyan! Ha nem is bio gyerek, de legalább egészségesen étkezik, és szerencsére nem unszolásra, hanem dalolva, önszántából :)
Újdonság még, nagyon nagy újdonság, a színezés, eddig csak firkált, pacsmagolt, de most már próbál ügyesen kitölteni minden fehér részt a papíron, és már a vonalakat is felfedezte, hogy az nem csak dísznek van ott, hanem azon belül kell(ene) festeni. Közben mondjuk a színeket, már mindegyik megy a rózsaszín kivételével. Testvériesen elosztja-leszámolja a filceket, nekem ad egy feketét, én azzal fessek, ő pedig birtokba veszi a többit. Órákig tudunk szöszmötölni, a rajzolással. Most már célja van a rajzolásnak, apának, mamának és Máténak fest! Meg mikor kinek, aki épp eszébe jut, Így most ha megyünk haza, egy zsáknyi festményt szállítunk haza, dédinek, papának és Bencinek is. :)
Végül a számomra legszebb élmény, amikor rácsodálkozik valamire. tegnap este 9 körül értünk haza a vásárlásból, olyan kellemes idő volt kint, gyorsan kiszaladtam összeszedni a ruhaszárítóról a ruhákat. Lau utánam sietett, és csodálkozóan nézte az eget, nézte-nézte majd egyszer csak megszólalt, "Nézd anya, az mi?" közben picike kezeivel mutatott a holdra, és közben úgy csillogott a szeme, így még sosem láttam. Elmeséltem neki, hogy az a hold, az éjszaka van égen, reggel felváltja a napocska stb. Egyszer csak megszólal, és ismét mutat az égre, "Nézd anya , csicsi holdak" Legszívesebben szétcsókoltam volna a kis száját, de nem tettem inkább leültünk a székre, és beszélgettünk a holdról és a "csicsi holdak"-ról. :)
+1: Imádom az esti sutyorgós összebújós beszélgetéseket! Mostanában minden este bebújik a paplanom alá. És súg. Mindenféle titkokat, és csacsogunk, súgdosunk, nevetgélünk. Míg egyszer csak elalszik. :) ♥