Baleset

Tegnap szerencsétlen, és nem kicsi baleset érte a kisasszonyt! Nem is tudjuk, hogy történhetett. Még ki sem léptek jóformán apával az ajtón a garázs felé. Már rohant is befelé vele apja, ájuldozások közepette. Indulni akartunk vásárolni. Apa kihívta magával Lulát, hogy segítsen neki kipakolni a kocsiból. Szokásos, megszokott programjuk. Szokott bohóckodni Laura, hogy ő vezet, ő a sofőr, elvisz minket valahová.
Ez most balul sült el. Kipattant a kocsiból, és elkezdett körbe-körbe szaladgálni az autón. Közrejátszhatott a fáradtság, mert már nem hajlandó napközben aludni. Közrejátszhatott a szeleburdisága.
De egyik másodpercről a másikra, teljes erőből (nekifutásból) rázuhant a kocsi küszöbére. Kemény, recés műanyag borítással.
Apa ölben rohant be vele, először csak azt láttam, hogy a jobb szemét nem nyitja ki, és alatta egy hatalmas pukli, ami másodpercről-másodpercre nagyobb. Gyorsan jégakku, ekkor oldalra húztam a haját, és amit akkor láttam, nem kívánom senkinek.
A jobb szemöldöke felett, egy kb. én öklömnyi nagy pukli, először azt hittem, folyik kifelé az agya vagy valami hasonló, és egyre nagyobb lett. Már ájuldoztam a féltségtől, az idegtől és az ijedtségtől.
Erre is gyorsan jégakku, és irány a kórház balesetije.
20 perc alatt ott voltunk, szerencsére akkorra már a jég megtette a hatását, és lentebb ment a duzzanat, de még így is nagyon csúnya volt.
Nem kellett sokat várni, megvizsgálta a doktornő, kikérdezett, nem volt -e eszméletvesztés, hányás, szédülés, félrebeszélés. Szerencsére semmi ilyen nem volt, és ő sem látott neurológiai eltérést!
A biztonság kedvéért elküldött minket röntgenre. Ahol Laura mint egy nagylány, szépen csinálta amit mondtak neki. meg sem moccant, elsőre sikerült mind a három felvétel. Kapott is egy szépséges matricát.
Visszamentünk a doktornőhöz, hála Istennek a röntgen is "csak" zúzódást mutatott, törést nem. Így nem tartották bent, megfigyelésre sem, mivel eszméletvesztés nem volt. Kaptunk a puklikra szteroidos  krémet, ami fájdalomcsillapító, és gyulladáscsökkentő is egyben.
Hát isteni szerencsénk volt, hogy nem lett komolyabb baja. És aki nekem ezek után azt mondja, hogy a gyerekeknek nincsen védőangyaluk, azt pofán vágom egy péklapáttal. Igenis van! igenis vigyáznak rájuk.
Mert ha 2cm-re fentebb üti, akkor nem marad szeme.......................

Nagyon szeretünk drága kicsi kincsem. Még jobban fogunk rád vigyázni ezek után!