Hó, szánkó, ovi, mindennapok

Szégyeld magad!!!! Magamnak szól. Nem írni, mikor lenne miről. Egy ügyes ovisról. Egy hisztis kis makiról. Havazós napokról. Szánkózásról. Teperésről.

Egyszóval sok-sok mindenről.

Először is essen szó az oviról. Az új év, hála Istennek jól indul, “szépen” megyünk oviba, már 3. hete. Idézőjeles szépen, mert hiszivel ugyan, de betegség nélkül. Kisebb fajta takonykór, de ez még nem vészes. Rutinos ovis, aki már nem pityereg reggelente, akit nem zavart meg az új rendszer, hogy az összes kis ovis együtt, egy óvónénivel van reggel 9-ig, és csak utána foglalják el a saját helyüket. Aki inkább már kéri, hogy később menjek érte, mert szeretne uzsi után még játszani. Aki kéri üljek le az előtérben, mert még befejezné Ica nénivel az épp elkezdett hóember ragasztást. Aki terít, szalvétát hajtogat és folyton az óvónők körül serte-pertél. Aki okos, ügyes. Mondókázik-énekel. Aki rettentő hisztis ovi előtt és után is, viszont ott egy kisangyal.

Leesett a hó, és az ovi elől nem tudtunk elszakadni. Mert hatalmas park, rengeteg hóval. Igazi mókázásra való terület. Telefon apának, hozza a szánkót is ha jön, mi addig építettünk hóembert, hóangyalt is készítettünk. Mókáztunk. Aztán apával elkezdődött a szánkózás. Mire észbe kaptunk már sötétedett. Tegnap előtt is ugyan ez volt a felosztás, már teljesen sötét volt mire hazaértünk. Tegnap is folytattuk volna, de sajnos már csak latyak és sár lett a hó helyén. :() Lula kissé szomorú volt, de várjuk a hétvégén az újabb havazást.

Ó és még mennyi mindent tudnék írni, de néha nincs kedv, kifogy a szufla, egyszerűen nincs kedvem bekapcsolni a lapitopit. Esténként pedig mikor lenne idő, akkor inkább élvezem az összebújást. Hárman összekucorodva a nappaliban, tv-zünk, paplanalattvilágítunk a vitaminhozkapottkislámpával. Vagy épp csak fekszünk, és a jó a csend. Ilyenkor mikor délelőtt itthon vagyok egyedül, ide csapok-oda csapok, mosok főzök takarítok, és már mehetek is Lauráért. :)

Közben pályázatokat küldözgetek iskolákba-ovikba, első körben a gyakorlatom miatt. Aztán majd a munka miatt. Holnap megyek az egyik VII. kerületi suliba, találkozom az igazgatóval……………………

Hát így telnek a napjaink. Kicsit sem unalmasan. :)

View Full Album

Elindultunk

ezen az úton is. Tisztán emlékszem, amikor alig vártam már, hogy ilyen kérdésekkel bombázzon. Most inkább átugranám ezeket. 2 sztori. mókásak és meglepőek. :)
- Anya, a lányok ülve pisilnek, és ülve kakálnak. A bácsik ülve kakálnak, de állva pisilnek???
-Igen Laura a bácsik csak állva tudnak pisilni.
-De a bácsik miért tudnak állva pisilni?? Nekik is puncijuk van???
-Nem a bácsiknak nem az van!!!
-Akkor mi??? Apa is bácsi………………… (hatásszünet) AAAApppppppppppppppa, megmutatod neked mid van???????
-Laura ezt inkább, hagyjuk most, apa nem fogja megmutatni neked.
-De nekem is ki fog nőni, hogy állva tudjak pisilni???
………………………………………és itt leblokkoltam. Magamba mosolyogva, és megdöbbenve. Mikre felfigyelnek, megjegyeznek, érdeklődnek.
A másik sztori egy még téli szünet előtti ovis eset.
Este beszélgetünk:
- Anya ma megmutattam Bencének, hogy milyen szőrös vagyok………
kerek, kitágult pupillák nálam, lélegzetem majdnem elakadt.
-Hol mutattad meg?? (gondoltam itt a testrészére)
-Hát a babaszobában, (elképedés részemről………)de mondta, hogy már neki is szőrös.
(na itt már azt hittem szívrohamot kapok)
-És Laura hogy mutattad meg neki, letoltad a nadrágodat???? (probáltam rájönni a nyitjára a dolognak)
-Nem, felhúztam a lábamon a “dzsagát” (nadrágot)
-Miért Laura neked hol szőrös???
-A lábam…………………………
(na tessék, rossz az aki rosszra gondol :D :D :D )

Szerepjátszós

Színészi vénával van megáldva szupercsibe. Olyan szerepjátszós korszak ütötte fel a fejét nálunk, hogy csak ámulunk. Általában ovis témakör. És persze ki más, mint Ő az óvónő. Nem is akárki, személyesen Ica néni. Hol mi vagyunk a gyerekek apával, de van olyan is, hogy a pónik, vagy a Peppa malac család. Képzelet határtalan, viszont erős alapokon feksik a játék. Megvan mindennek a rendje és az ideje. Mint ahogy az oviban.
Az utolsó apró részletekig, mindenre odafigyel. Pl. reggel amikor beérnek a gyerekek (az-az mi) rögtön irányít is kezet mosni. Nem-nem, nem csak eljátsszuk, nyom a kezünkre szappant, megmossuk és megtöröljük. Aztán játszhatunk egy kicsit. Ha épp “összekapunk” apával egy játékon, akkor bizony, a bűnöst kiküldi a szobából a “gondolkodj el mit csináltál” szavak kíséretében.
Ebédelni is szoktunk ám, gyurma muffint. Majd hangos kiáltás “játékpakolás”, mint egy hajcsár áll mellettünk csípőre tett kézzel, amikor végeztünk akkor alvásidő jön. Elővesz egy mesekönyvet, és kitalál egy “jó vicces sztorit”. “Hol volt, nem is volt, volt egyzser egy zebra, aki beleharapott a legóba és kiesett a foga”. Kuncogás. Majd utasítás, hogy most aztán alvás. Ekkor leül az asztalkájához, és serényen írogat valamit, mint Ica néni sokott. Majd ébresztőt fúj, “irány a mosdó” utasítással.
Néha dőlünk a nevetéstől, néha csak amulunk, milyen aprólékosan megfigyel mindent, és milyen hitelesen át is adja. Nem bánjuk, hisz így legalább bepillanthatunk, a kis lelkébe. Mi is játszódik le benne, mikor ő ugyanezeket az “utasításokat” kapja.
A tanulságot levontuk, és azt állapítottuk meg, hogy igaz szabályok között élik a mindennapokat az oviban, de nagyon kedves, ésszerű keretek között. Ugyanis ő amikor óvónő, mindíg kedves, és nyugodt, sosem mérgelődik. Így gondoljuk Ica néni is ilyen lehet, hisz csak azt játssza el, amit lát, amit átél.

Igazi nagylány

Öröm és boldogság. Óvónénik szerint rutinos ovis lett Lulából, hisz ilyen hosszú kihagyás után, már rutinszerűen vette az akadályokat.

Mivel az utolsó hetet szünet előtt kihagytuk, így kimaradtunk mindenféle karácsonyi mókából, köztük abból is, hogy az óvónéniknek szánt ajándékocskát átadjuk. (egy kis illatszercsomag). Pénteken (még a szünet előtt) próbálkoztam, de már nem voltak ott. Így újévre maradt.

Reggel vittük is magunkkal a kis ajándéktasakokat. Gitta néni volt reggel, így neki odaadtuk, a másik csomagot pedig beraktam Lula szekrényébe. Gondoltam majd délután odaadjuk.

Az imént ahogy mentem a kisasszonyért, már javában játszottak a kisebb nagyobb gyerekek. Lula épp Icanénihez bújt, sűrű puszik közepette. :) Észre sem vettek annyira elvoltak. (jó ezt látni, hogy nem csak a szülők előtt szeretik a gyerekeket) Mikor észrevettek, Ica néni már mondta is: “Nagyon szépen köszönöm” Nem tudtam mire érti, de már mondta is tovább, ahogy megérkezett a délutáni műszakjára, Lula rohant is a szekrényéhez, kivette a csomagot, és átadta “Boldog Újévet, Szeretlek”  szavak kíséretében. Ica néni olvadozott, és nagyon jól esett neki. :) Csak pislogtam, és megszólalni sem tudtam. Nem is beszéltünk róla, hogy adja oda, gondoltam majd szólok neki, mikor megyek érte. Előrébb járt az agya. Olyan büszke voltam rá.

Szépen aludt, evett, játszott. Jól érezte magát. Pityergés nélkül, jókedvvel telt az idei év első  ovis napja.

Remélem ez töretlen marad, az elkövetkező hónapokban is. :)

Oviban

van a kisasszony.

Mától újra megkezdődtek a “dolgos” hétköznapok. Kis szájgörbülés, de sírás nélkül ment be a nagycsoportba, ugyanis, ma kiderült, hogy egész héten összevont csoportok vannak. Ha ezt tudom már tegnap megy………… :)

Remélem szuperül tellik majd a napja. Délután pedig repülök érte. (addig elő kellene vennem a könyveimet) :)

Ilyenkor………

már nem is szeretem a telet. Ahogy elmúlnak az ünnepek, engem már a tavasz vonzz. Már nem is vágyom hóra, hidegre. csak lenge kiskabátra, sok-sok napsütésre. Később sötétedésre. TAVASZRA…………
Hát elmúltak ezek az ünnepek is. Tartalmasan, de fárasztóan. Vissza zökkenünk szépen mindannyian a hétköznapokba. Lula holnaptól oviba, apa ma már munkába. Én pedig fejest ugrok a tanulásba.
Most elmaradt az újévi fogadkozás nálam, hisz sosem, vagy csak nagyon minimális részét tartom be. Inkább most hálát adok, hogy van egy szuper családom, szuper férjjel, szupercsirke Laurával. Mindenünk megvan amit csak szeretnénk. Szeretetben élünk. Egészségesek vagyunk. Ezek a legfontosabbak. :)
Tervek és tények azért vannak, amik 2013-ban megvalósításra várnak. Nézzük őket, de csak vázlatosan.

• Lula holnap megkezdi az ovit, szeretném, ha betegség nélkül menne, már ez kis maradék idő a télből, és nem kellene kimaradni neki. Túrbózzuk az immunrendszerét. Reméljük meglesz a hatása.
• Tanulni-tanulni-tanulni. Már nem sok időm van, március végén, szóbeli-írásbeli-gyakorlati vizsgám lesz. Addig még 4 hét gyakorlatot is le kell tudnom, valamelyik iskolában/óvodában. Pályázatok elküldve, mind gyakorlati hely, mind pedig állás ügyben. ha így nem megy, ismerőshöz fordulunk. Biztos, ami biztos alapon. :)
• Márciustól szeretnénk valami különórát, vagy foglalkozást (táncot/zenét) Laurának. most már mondhatni, hogy rutinos ovis, így reméljük nem lesz megerőltető neki. Szeretné, beszélgettünk már sokat róla.
• Februárban wellneszezünk egyet, a parádsasvári Kastélyszállóban. 3 nap és 2 éjszaka. (apa kapta a főnökségtől) :)
• Még a héten vagy jövő hét elején lefoglaljuk a nyaralást. Horvátorszég lesz az uticél (mert nem akarok repülni) valahol a Kvarner öbölben.Én Opatija-t választanám, majd meglátjuk :)
• A jövő héten elmegyek egy Power Plate próbaedzésre, aztán ha bírom és tetszik, bérletet veszek.
• Azt hiszem januárban még egy fodrász és manikűrös is bele fog férni. :)
• 2013 a megújulás éve lesz.
• Még több családi programot, és együtt töltött semmittevős napot tervezünk

Szóval ezért vagyok hálás, hogy egy csodás férjjel, még csodásabb gyermekkel, ilyeneket tervezhetek. Hogy biztosít nekünk mindent, erején felül is értünk dolgozik. Nem mellesleg ma ünnepel. 32 lett. Isten Éltessen drága Apa ♥