Szereti. Olyan anyáskodóan simogatja a fa leveleit. A szomszéd cicáiért odavan. (én nem annyira, az este kitett kuka, reggelre szétszaggatva, szana szét volt Guszti által) Kedvence Guszti, a fekete fehér foltos, nagy kandúr. Aki viszont nem barátságos, messziről szemeznek, de közeledni nem lehet hozzá. Nem érti miért nem jön hozzá Guszti, mikor ő kedvesen "cicc-cicc"-ezik neki!
Délutánonként, mikor már kezd sötétedni, leülünk a terasz ajtóba, pléddel párnákkal körülvesszük magunkat, és nézzük a szebbnél szebb madarakat. Olyan különleges színűk és hangjuk van. Elmeséltem neki, hogy télen a madaraknak, szoktak kirakni enni, a nénik és a bácsik, mert a nagy hóban nem találnak maguknak enni. Erre felpattant, és hozott egy szál ropit. Leraktuk az ablakpárkányra. Néhány perc múlva, megérkezett, egy különös kis termetű madár. Olyan színes volt mint a szivárvány. Vígan csipegette a ropit! Laura pedig elégedetten mosolygott. Ezért jövő héten, apával karöltve madár etetőt készítünk a kis házi kedvencünknek! :)
