Napfény az éjszakában. Sosem gondoltam, hogy létezik ilyen nyugodt, mosolygós, csupa szem gyerek. Hát megkaptuk....

Sosem sír, lassan 5 hónapja velünk van, de még nem volt egy nap sem, hogy kikészültem volna tőle.

Eszik, alszik, mosolyog. A tegnapi oltás megviseli kissé, nyűgösebb, de így is csupa vigyor, pedig lázas.

Pörög-forog hatról hasra, vissza még csak véletlenül sikerült. Nem szeret feküdni, folyton húzná magát ülésélbe fel. Imádja a nővérét, aki nem mindíg finom és nőies vele. Anyafuggő, elvan szinte mindenkivel, de kell hogy tudja a közelben vagyok.
Igazi szerelem. Kis golyófejű húsgombócom.
7500 gramm és 68 cm

A vesetágulat sajnos megmaradt, de nincs teendő vele, ellenőriztetni kell 3 havonta, jövő héten megyünk.
A BCG oltást nem jól adták be, igy lett két nagy nyirokcsomó a hónaaljában, a Madarászba járunk havonta ellenőrzésre. Fél éves koráig kapott haladékot, ha nem tűnik el, akkor fel kell nyitni és ki kell tisztítani.

Van még vízsérve, a zacsikban folyadék van, egy éves korig havi ellenőrzés mellett nincs teendő.
Hát nem unatkozunk ezek mellett, de legalább nem fáj neki, és reménykedünk a legjobbakban.

Laura

Írnom kellene, repülnek a napok, hetek és azon kapom magam, hogy nincs lejegyezve szinte semmi.

Rutinos ovis, iskolaérett nagylány. Nagy suli keresésben vagyunk. Dilemma hogy inkább egy középszerű iskolában legyen kiemelkedő, vagy erős suliban küzdjön a jó teljesítményért. Óvónénik angol tagozatot ajánlanak, féltem a nagy megterheléstől. Még egy pici időnk van mélázni a dolgokon.

Korizni jártak az ovival, 6 alkalom alatt szuper profi módon megtanult. Szombaton nyit az Újpesti főterén a jégpálya, meglesz a hétvégi program.
Decembertől úszni mennek, remélem az is szupergyorsan ügyesen fog neki menni.
Közben néptánc is van heti egyszer, ez ovis program.

Igazi okos szerető nagytesó, Áron rajong érte.
Sokszor hisztis, akaratos, korai kamasz....néha nem tudom kezelni.
Jelenleg 2 hete itthon boldogít egy durva vírusos aftás torokgyulladás, majd gennyes középfül gyulladás miatt.

Jövő héttől újra ovi, megkezdődnek a pörgős hétköznapok. Jelenleg két szulinapi meghívó várja az ovis szekrényében.

Társasági lény, nem vitás.

Holnap 2 hetes - Laura nyaral

Turbózás következik :)
Nem engedhetem, hogy Lauráról legyen a naplóban pici korától 1-1 bejegyzés, Áronról meg nem.
Bő lére nem fogom ereszteni, de fogok írni egy-egy szösszenetet.

Holnap 2 hétes, másfél hete vagyunk itthon.
3780grammal született, 3470-re esett vissza a hazajövetel napjára, ma reggeli puckos mérlegelés, 3980 gramm. A kis fenektlen gyomrú.

Sajnos ugyanaz a forgatókönyv játszik most is mint Laurával, pedig vért izzadva szerettem volna Árit szoptani. Mára egy csepp tejem sincs, úgy hogy fejtem mint az őrült, szenvedve a begyulladt cickókkal, zokogva a fájdalomtól, másfél órá szenvedések eredménye 10-20ml......
Szóval ezt most leírom, tápszeres, nyugodt, boldog baba, és innentől itt nincs helye a siránkozásnak, mindent megpróbáltam. Nem ment, sluss, nem dől össze a világ.

Eszik-alszik-kakil, néha nézelődik, még ritkábban sír. Eddig egy szavunk sem lehet rá. Egy imádnivaló szeretetgombóc.

Laura nyaral. Nővéremék voltak itt a hétvégén, elvitték magukkal. Jól érzi magát, olyan nagylány már.
Medence, trambulin, csavargás, mozi.....popója fényesre....
Holnap megy érte apa, igaz nem akar hazajönni, de apa meg csak a héten van szabin, Ő is szeretné vinni strandra -jászóházba....

Hát így vagyunk mi négyesben, most mégis hármasban.
Szokjuk a helyzetet, van mit.....

Megszülettünk......

Nem frissült a blog egy jó ideje, viszont úgy gondolom, a születésünk történetének itt kell állnia, ugyanúgy mint a Luláénak :)

Szóval hol is kezdjem.....
Július 5-e volt a terminus napja, szép vasárnap. Nem történt semmi. Azt leszámtva, hogy rutin ctg-re mentem a terhespatológiára, a vérnyomásmérés 150-es vérnyomást mutatott, így a 20 perces vizsgálatból, 3 órás ottlét lett, sürgős laborral stb. Szerencsére minden rendben volt, így hazajöhettünk.

Hétfőtől kezdődött a hajnali kelés, a napi  ctg-vel és UH-val, dokimmal minden nap találkoztam, megvizsgált, alvázügyileg minden készen állt a születésre (bő 2 ujjnyi semmi fájdalom nélkül), viszont Áron buksija igen magasan volt.

07.08.
Reggel fél 7 ctg, Ári nem volt aktív, UH-on kevés magzatvíz, vizsgálaton feje magasan. Dokim megnyugtatott, ügyel, bármikor jöhetünk. De ha ma nem lenne semmi, akkor pénteken beindítja. Na ettől a szótól rosszul vagyok. Laura indított volt, borzasztó szülésélménnyel.
Hazajöttünk, hullafáradtan elaludtam.
13:00 az első olyan fájdalom, amit eddig nem éreztem, majd 7 perc múlva újra, majd 6 perc múlva ismét, és ez így jött szépen 6-7 percenként, fájdogált, de nem volt olyan vészes.
Negyed 3-kor kezdett FÁJNI, úgy igazán, amikor már rogyasztani kellett, és megállni míg a 45-60 másodperc le nem telt. Ekkor hívtam apát, merre van, mert be kellene menni. Lefeküdtem, úgy kegyetlenül fájt, sétálgattam.
Negyed 4-kor megjött apa, zuhanyoztam egyet és elindultunk. Ekkorra már volt közte 4-5 percenként jelentkező is.
16:00 Megérkeztünk a szülőszobára, dokim örült, megvizsgált, 3 ujjnyi, innen már nem megyünk haza, ctg -re pakoltak, szépen jöttek is a rendszeres 6 perces fájások. Ekkor leszakadt az ég, megjött az óriási vihar, lehülés. Míg ctg-n voltam, 4 baba született meg, szegény dokim azt se tudta merre van. Jöttek az ordítások jobbról-balról, haza akartam menni, megijedtem-féltem......
17:30 Eddig szambáztam a folyosón az 5 perces durva fájásaimmal, végre kitakarították a szobát, mehettem.
Átöltöztem, ismét ctg-re raktak. 5 fájás jobb oldalt, 5 bal oldalt, hogy tünjön a méhszáj elfelé.....
19:00 Dokim megjelenik a nagyon kedves szülésznővel, burokrepesztés. Tényleg nagyon kevés, és nagyon mekóniumos magzatvíz. Csak ennyit mondd, ennek a szülésnek tényleg itt volt az ideje (4 nappal hordtam túl).
Innentől kegyetlenebb fájások, de még jól bírom, kb. 10 percig, amikor is kimondom a varázszót, EDA-t szeretnék, megvizsgál, már nem kapatok, 4 ujjnyi, alig van méhszáj.
Itt berezeltem, hogy n ezt nem fogom kibírni, a fájások csak jöttek, nem éreztem szünetet köztük.
Áron vihartempóban szeretett volna kijönni, de a feje nem bírta a gyűrődést, nekem 20:15-től tolofájások voltak, amiket el kellett (volna) sóhajtani mert a méhszáj és Ári feje nem állt készen. Nem ment......
Sajnos nyomni kellett, Áron szívhagja 80-on pötyögött, dokim idegesnek tűnt, én pedig a császárért könyörögtem, az ügyeletvezetővel vitatkoztak (ritka paraszt-seggfej-undorító-baromállat).
Fél 10-ig szenvedtem, csak nyögtem, és jajgattam, és féltettem a kisfiamat, akinek rettentő volt hallani a lassú szívverését. Jobb oldalamon kellett (volna ) feküdnöm mert úgy jó volt, de úgy én voltam rosszul, zsibbadt kezem, hányingerem volt el akartam ájulni.
Itt már el-el cskló hangon könyörögtem a császárért (akármennyire is szegyen, nagyon szerettem volna túllenni rajta)
Ekkor jött a tanácskozás az ügyeletvezetővel, aki vákumról beszélt-dokim 30 percet adott, és vinni akart a műtőbe, Áron volt veszélyben nem én.
21:30 Kaptam Oxit, durva-kegyetlen-belehalós fájások következtek, jobb-bal oldal ismét. Tolófájás, szünet nélküli fájdalom.
Pontban 22:00-kor megérkezett a dokim, "akkor most megszüljük ezt a babát Anikó" ekkor már csak annyit tudtam mondani, nekem erre nincs erőm, nyugtatottmajd ő segít.
Beolajozták Árikám buksihegyét, és végre nyomhattam, kimerültem, de amit csak tudtam beleadtam. A feje csúcsfejként kétszerre jött ki.
22:09-kor kicsusszant, felsírt, gyönyörű volt......csupasz kis magzatmázas tökéletesség. Amint a hasamra tették, csend lett és nézett, olyan okosan, értelmesen, a gyönyörű szemeivel. Szerelmes lettem. Abban a percben minden megszünt, fájdalom, idegesség......
Apa elvágta a köldökzsinórt, majd elmentek fürdeni és lemérni. Nálam addig jött a kellemetlenebb rész, de már az sem érdekelt.....vártam vissza a FIAMAT.
Aki jött is:

Ambrus Áron Marcell 2015-07.08-án 22:09-kor 3780 grammal és 56 cm-rel született. 

Csodálatos, tökéletes, minden renben vele.

Majd 2 órát együtt töltöttünk hármasban a szülőszobán, apa is babázott. Átbeszéltük a szülést, azt mondta büszke rám. Én annyira nem voltam magamra, mert nem szerettem volna kiabálni. De szerinte, az semmi sem volt.....
Hát így születtünk mi, indítás nélkül, természetes körülmények között, egy picike oxival, fájdalomcsillapítás nélkül.
Kibírtam........de 6 évig most sem szeretnék hallani a szülésről :)

Azóta itthon, lassan két hetes az úrfi....imádjuk. Laura szerelmes bele.
Kicsit nehéz még, de majdcsak belejövünk :)

Ezzel is végeztünk :)

Volt már egy előtte utána fotó róla, igaz akkor csak épp lakhatóvá tettük. Most eljött a teljes megújulás ideje, Áron kuckóval kiegészülve.

Büszke vagyok apára, és örök hála apukámnak ♥

Annyira jó, hogy ennyi ezermester van körülöttem, és semmiért nem kell fizetni külön :)

29. hét és végre UH

Szombaton betöltjük a 29. hetet, pénteken végre UH-ra megyünk, újra kukkolhatunk. Remélem még mindíg Áron és Nem kell a cuki pasis rucikat rózsaszínra cserélni.
Nem lenne világvége, de mégis, már beleéltem magam, hogy kisfiam van ♥

Mit ne mondjak vészesen közeleg az idő. Jövő szerdán megyek a dokimhoz. Aki adja a további utasításokat, és lassan azon kapom magam, hogy hetente CTG-n ülök :)

A hétvégén szétverjük végre a szobát és megújul, aztán jöhet a kiságy és az Áron sarok (igen,ebből nem engedek, nekem hallanom kell éjjelente ahogy szuszog, és látnom is, sosem tudnám külön szobába rakni)

Tegnap megvolt az utolsó előtti védőnő látogatásom (mondtam már, hogy repül az idő? már csak egyszer akar látni szülésig)
Hát éreztem, hogy kicsit elszaladt a paci, és vizesedik is a bokám, így az eddigi súlytartásom, 5kg-ot !!!!!! ugrott, igaz majdnem 8 hét (2hónap) alatt. Hüledeztem, hogy ez nagyon sok, de védőnő megnyugtatott, hogy az lett volna már gáz ha nem hízok, mert akkor valami gond van és akkor meg kell keresni a miértjét. Hát megmutattam, hogy megy ez nekem :D

De végre tudok enni, azért a majdnem 6 hónapig tartó koplalás nem volt kellemes. Próbálok figyelni arra mit és mikor eszem, de néha habos-nagyon cukros-mindennél édesebb süti kell, de azonnal, és olyankor azt meg is eszem. :)

Hát így állunk, lassan 30 fölött, lassan a véghajrában, élvezve a jó időt, végre HAPPY :)

Bőven 2 jegyű

A napjaink számai, már tényleg rohamosan csökkennek.
87 nap ♥ van hátra.
27 hét 4 nap pontosan ma ♥ a betöltött hetek száma.

+3kg hízás, ami több lesz, mert kb. 1 hete falok-zabálok, bármit-mindent. Húst-péksütit-édességet. Jaj de hiányzott már ez a majd' 6 hónapig tartó koplalás után.

Egyébként számokban nézve, ténylegesen, olyan 1,5 kg-t hízhattam, ha nevezehtjük annak. Mert nem érzem, csak a pocak nőtt, és talán kezd vizesedni a lábam.
Áron kb. 1 kg-t nyom ♥ + a járulékos dolgok :) 0,5kg-t, szóval na........ :)

"Jól" vagyunk, túl az összcsaládi náthán, torokfájáson lázon. Szerencsére mindenki lassan kilábal belőle. Tavaszi szünet van, a héten itthon boldogítjuk egymást Laurával ♥ :)

Hétfőtől beindul a mókuskerék, és azt hiszem, szülésig már meg sem áll.
Hétfőn védőnő (13) pénteken 29 hetes UH (17) szerdán dokim (22).
Közben szobánk-közlekedő szétverése....felújítása. Végre elkezdhetem majd, a pakolgatást, ruhák mosását, vasalását.

Nem vagyunk ám nagyon lemaradva, megvan a verda, a szerelem, amit már nagyon régen kinéztem magunknak ♥

Nem igérem mikor írok, talán Áron születéséig még egyszer :)

Lassan vághatom a centit

Ez a terv, amint 100 naphoz érünk, elkezdem vágni a centit, és egy üvegcsébe fogom gyűjteni a levágott darabkákat, talán így is gyorsabban repülnek majd a napok.

Megvolt a cukorterhelés, tökéletes lett, a vasam is a középmezőnyben van, tehát aggodalomra semmi ok. :) Egészségesek vagyunk :)

Voltunk 4D-s UH-on is, ami ismét egy boldogság volt, igaz szégyenlős volt öcsibogyó, de így is láttuk minden testrészét. még mindíg fiú ♥
Ami a legjobb hír, mindkét oldalon csökkent a vesetágulat. Már csak 1,4 mm. Ez nagyon megnyugtatott, remélem a 28 hetes UH-on már semmi sem lesz.
Olyan cukin pózolt, mint annó Laura. Már most olyan sziruposan, nyálasan, csöpögősen szerelmes vagyok belé is. Lulába is, aki annyi szeretetet ad, hogy az valami hihetetlen.

A napsütés engem feltölt, talán most érzem magam a legjobban, ki is használom, míg nem óriási a hasam, csavargok, vásárolok, barátnőzök......talán még egy hónapom van ilyen önfeledten, aztán (remélem nem jön be) de készülök a vizesedésre, lábdagadásra, vérnyomásra.....jó lenne megúszni.

Öcsitesó-23+2 (méretek szerint nagyobb, 23+5)-562gramm ♥

Egy kis összehasonlítás ♥

És mi 23 hetesen ♥

22+4

Csak gyorsan, hogy nyoma legyen.
Holnap sürgősségi cukorterhelés, mert keton (aceton) van a vizeletemben. Ma voltam dokinál, most nézte meg az előző vér+vizelet eredményemet, most derült ki.
Cukor nincs benne ez a furi, utánaolvasgatva, a sok hányás is okozhatja, meg hogy nem eszem elég szénhidrátot. Nem találgat, inkább előrébb hozta.

Másik doki "elfelejtett" rákszűrést csinálni, még az elején, újdoki majd hanyatt esett a hírtől, de muszály volt neki most megcsinálni. Igaz ilyenkor már elég veszélyes. Kicsi vérezgetés volt, de görcsök nem, így minden oké.

Ma vettem egy cukormérőt biztos ami tuti alapon. Eddig jó az érték (4,3 igaz nem sokat ettem ma sem), holnap reggel még lövök egyet reggel, hogy tudjam mennyi az annyi. Aztán hajnalban (nekem a 7 az hajnal) indulok a terhelésre. Sima-60-120perces lesz, jaj de lecsapolnak. Rettegek a cukros lötty-től. De csak kibírom.

Toxoplazma szűrést újra kell, mert nem voltam még fertőzve, viszont 3 hónapnál régebben átestem a CMV (cytomegalovírus-herpeszvírus) fertőzésen, így erre védett vagyok.
Kicsi gyulladás, kicsi fehérje a vizeletben. Vérnyomás még jó, sőt 110/70 remek. Védőnő szerint sem híztam, megdícsért, csak így tovább.
Jövő héten UH, ellenőriztetjük a veséket, remélem nincs nagyobb baj.

Térdem alakul, néha fáj, de lesz@rom.....

Ilyen a 22 pocak :)

Lulámról is jövök egy beszámolóval, igazi imádnivaló drágaság ♥

02.17.

Megint nem adhatom azt a címet, hogy bepótolós....:D Pedig az. 2 hónapja, hogy nem írtam.
Rohannak a hetek.

Sajnos a nagy időnket a betegeskedés töltötte ki. Nekem volt egy nyálmirigy gyulladásom, amire antibogyó is kellett sajnos, Laurának egy középfül, szintúgy gyógyszerrel.
2 hétig volt itthon, mire azt mondtam, hogy na meggyógyult, most 2 hét után újra takonykór, nekem is, neki is.
Nekem a térdem is szórakozik, izületi gyulladás folyadékkal. Mire a rosszullétek elmúltak, és végre élvezhetném a pocakosodást, jön ez, és 10 napra szigorúan ágyba kényszerít. gyógyszer nélkül kell felszivódni a folyadéknak, vagy a kontroll vizsgálaton, le kell csapolni. Mit ne mondjak, remek.

Közben túl vagyunk, genetikai UH-on, babamozin, idegeskedésen, orvos és kórházváltáson is.
Szerencsére minden rendben Kistesóval, nő szépen, ficereg, bukfencezik, bulizik, rúgja szét a ház oldalát. Sajnos mindkét veséjében találtak tágulatot, ami hála Istennek a normál tartományom belül van, teendő nincs, havonta ellenőriztetni kell. De amúgy sem kell ezen aggódni, mert kisfiúknál ez gyakori, és bizony tesóka tuti hogy KISFIÚ. Reméljük születésre eltűnik, ha nem, akkor legkésőbb 6 hónapos koráig kinövi. Reménykedünk :)
Neve nincs szegényemnek, vagyis van, legalább 5, de egyik sem az igazi. Lauránál tudtuk, hogy Ő Laura......csak nem orrol meg ránk ezért, hogy még nem nevén szólítjuk :)
Sokkal másabb ez a terhesség, most nincs a cukormáz, és rózsaszín köd, persze imádom már most Őt is, de nincs idő annyira émelygősen átélni, mint Laurával. Akkor csak Ő meg én voltunk, most van egy 6 éves, aki rettentő sok figyelmet és törődést igényel. Most vannak a betegségek. A bajok. Akkor is voltak persze, de akkor más volt. Most nincs csöpögés......csak este :) Mert persze van, de nem non-stop. Este, mikor már mindneki alszik, vagy csak épp a dumagép csendesedik el. Akkor odabent beindul az élet. :) És akkor van idő néhány percig könnybe lábadt szemmel érezni a mocorgását, simogatni, és álmodozni róla ♥ Csodaként élem meg őt is, csak pörgősebb csoda ként, túl a felén, lassan a szülés miatt fogok parázni. Laurával több idő volt, lassaban teltek a napok. De jó is ez így, második babát már rutinnal vár az ember, nem kell annyi idő :)

A nagytesó lelkes, imádnivaló pocakpuszilgató lett. Reggel oviba menet előtt, hazajön első dolga. És persze beszólogat, hogy már tényleg dinnye alakú a hasam. És nyugtázza, hogy minden rendben, fiú is, egészséges is, most már csak a nyarat kell várni. Persze a szerencse ismét neki kedvez, pont a kiírt dátumunk előtt zár az ovi 1 héttel, és egy hónapig nem is lesz nyitva. Nem így terveztem, reménykedtem, hogy nyár elején júniusban bezár, és mire szülni indulunk újra nyitva lesz. Így retteghetek majd attól, hogy mi van ha ketten vagyunk itthon, és beindul a buli, és apja a város másik végében, és mentőt kell hívnom és hova rakom Őt............. :D

Statisztikailag: ma vagyunk, 20+3 hetesek, én mérlegem szerint 0kg hízás, majd védőnő szerint hétfőn megtudom, kiírt dátum július 5-e.

Aztán lehet már csak szülés után jelentkezem, amennyire sűrűn írok :)