Beindult a gépezet

Igazán csacsogóvá vált a kisasszony. Az hogy beteg, ebben nem akadályozza. Mindent leutánoz. És lassan kijelenthetem, hogy mondatokban beszél. van néhány számunkra vicces sztori. Amin potyogó könnyekkel túljutottunk. Persze a nevetéstől sírtunk.

• Apa hazajött a munkából. Leültünk az asztalhoz vacsizni. Ilyenkor szoktuk megbeszélni a napi dolgokat. Apa a munkahelyi sztorikat ossza meg velem. Én pedig az egyéb lányos dolgainkat. Nagy nevetések közepette vacsizunk. Csak beszélünk, és beszélünk, Laura csendben falatozik. Egyszer csak szemöldökét felhúzva, mérgesen ránk rikkant: "Csitt legyen, Lula eszik" Csak pislogtunk mennyire "jólnevelt" a lányunk.
• Kb. délelőtt 11 óra lehetett, mikor Lau jön hozzám, savanyú képpel, majd mondja is mi a problémája: "Pfffúúú Lula büdös, fürdik" ezzel a lendülettel elindult fürdeni. Ami meghiúsult, gonosz anya miatt!
• Még a második felvonás betegség előtt építettek apával hóembert. Kimegyek hozzájuk az udvarra. Lau megszólal: "ANYAAAAAAAAAAA, Lula épít HÓ-EM-BERT, érted???? HÓ-EM-BERT." (Nagyon szőkének néz a lányom, hogy nem értem meg, mit is építettek, és még szótagolva akarja az eszembe vésni)
• Tegnap történt a gégészeten, szépen megmutatta a fülét, orrát, torkát. Majd megkaptuk a további instrukciókat, és papírt. Erre Launak nem tetszett valami. Ráncolta a szemöldökét. majd megszólal: " Néni ragasztó hol???????????" Kitaláljátok mit hiányolt???? Hát a matricát. Nem volt kikészítve az asztalra, egy kis dobozba voltak belepakolva, és észrevette. Doktornő meg is jegyezte, hogy jó a szeme, és igaza van, ami jár az jár! :)