 |
| Csücsörke tízórait vár :) |
Belecsöppentünk az ovis életbe. Tegnap reggel izgatottan keltünk, majd szép komótosan elkészültünk. Lula izgatottan toporgott az ajtó előtt, hogy mikor indulunk már. Apa szerencsére el tudott vinni minket, így az amúgy is rövid út, a negyedére csökkent. Pontban 8 órakor érkeztünk be az oviba. Messziről hallottuk a kicsit hangját (kisebb fajta káosz volt), így nem tudtuk volna eltéveszteni az irányt!
Ahogy közeledtünk a csoportszoba felé, azt vettük észre, hogy valakinél nagyon eltörött a mécses, és Gitta néni épp őt vígasztalja.
Így lassan lepakoltunk a szívecske jeles szekrényhez, majd áthúztuk a benti cipőt (én is és Lula is), szétnéztünk az öltözőben, és betértünk a csoport szobába.
Óvónéni leültetett, és Laurát játékra invitálta.
Be kell látnom, tényleg óvoda érett a lányom. Szépen játszott, ismerkedett a helyzettel, kb. 10 perc után meg is mert szólalni, és Gitta néni mellett sertepertélt.
Főzött a babaházba, tologatta a babakocsit, vonatozott, rajzolt.....................
Az első kisebb nem tetszését akkor mutatta ki amikor szólt a dadus néni, hogy kezdjenek el pakolni mert reggeli lesz, és szépen rakják a helyére azokat a játékokat, amivel játszotta. No ekkor már keresett engem, és mondta, hogy ő nem pakol. Én pedig szépen elmagyaráztam neki, hogy márpedig kell, kötelező, ez az ovis rend, és a többi gyerek is pakol, mert ez itt így működik, itt nincs anya-apa, aki megkönyörül, és összepakol.
Látszólag megértette és puffogva igaz, de elkezdett pakolni.
Aztán leültek szépen a szőnyegre Gitta néni megszámolta őket, és szépen kisvonat alakzatban (egymás hátát fogva) kiindultak a mosdóba.
Kézmosás, és leülés az asztalhoz. Majd ismét sorakozó, és elvette mindenki a kispoharat és tányért a szekrényről.
Leültek reggelizni, óvónéni megmutatta, hogyan is ülünk az asztalnál míg várakozunk. (kezek az asztal alatt) (ez sem nagyon tetszett neki)
 |
| Gitta néni közelében! :) |
A gyermekem KENŐMÁJAS kenyeret evett LILA HAGYMÁVAL. (ezekkel a világból lehetett volna kikergetni ezelőtt, tényleg igaz lesz, hogy ha látja a többieket akkor ő is enni fog???)
3 pohár tea és jóllakott. Nagyon ügyes volt. Borzasztóan büszke voltam rá.
Aztán ismét egyesével kivitték az asztalhoz a tányérjaikat és a poharakat. Majd a kis rutinosak, már mentek is a szőnyegre, hisz kezdődött a mondókázás. Lula ezt élvezte. Ezek után szépen elköszöntünk, és eljöttünk, mert készültek az udvarra a többiek. Elég volt első körben ennyi, így is elfáradt rendesen. A csoportszobától a kapuig sírt rendületlenül.
Mire a buszhoz értünk megnyugodott, és átbeszélgettük a napot! :)
