Nem-nem, nem voltunk egyik állatkertben sem. Nálunk van egy kisebb! :)
Első és legkedvencebb Launak, a csigafarm. Nem kell, hogy eső essen, mert ha locsol éjjelente az öntözőrendszer, reggelre ellepik a járdát, a kisebb nagyobb csigák. Nekik tanultuk meg a "Csiga-biga gyere ki.........." mondókát. Ha épp eltűnnek, akkor hangos énekelésbe kezd, és keresi lelkesen. Rendszerint 4-5 állandó csigánk van, de bővül és cserélődik is a csapat. A papa, minap keresett Laurának csigát, mert épp egyet sem találtunk. Sikerrel is járt, igaz annyi bibi volt az egészben, hogy üres csigaház volt csak. Szerintetek kellett a kisasszonynak??? Nem!!!! Duzzogva elvonult, és csak hajtotta: - Nem jó, nem kell, eltűnt, meghalt a csiga belőle! :)Aztán vannak még itt, mindenféle réti-mezei dolgok. Béka, szöcske, giliszta....ez utóbbitól a hideg is kiráz. De apával jó móka keresgélni a földben őket!
Jelen pillanatban 3 szöcske van egy befőttes üvegben, akik más nevet nem is kaphattak, mint Ugri (a szöcskelány, a Bogyó és Babócából). 2 csiga, akik most kerültek elő, és egymásra másztak, Laura pedig plasztikai sebész módjára szedné szétfelé őket, kértem hogy ne, de hajthatatlan.
Aztán vannak macskáink is (amik ugyan nincsenek, de a szomszédnak vannak), akiket én nem nagyon szeretek, sok féle bacit és miegyebet hordoznak magukba, na de úgysem nagyon állnak meg visító gyereknek, aki nem mellesleg ilyen kiáltással közeledik feléjük "Kittyyyy, cicc-cicc gyere nyalj meg".
Szóval a macskák menekülnek, a giliszták is ezt tennék, de segít apa, a csigának pedig semmi esélye, márpedig itt akkor is, nagy adaggal kapnak Lau nem gyenge szeretetéből! :) :) :)
