Csak linkek, amiket majd idővel meg szeretnék valósítani.

Forrás: Színes Ötletek Blog

Forrás: Színes Ötletek Blog

Forrás: Színes Ötletek blog

Első körben ennyi, ha ezek elkészültek, még szemezgetek! :)

Anyahóbortjai - Kép kicsit másképp

Sürgősen szükségem volt valamire, ami azonnali sikerélményt biztosít, különben a készülő szőnyegemet kidobom a kukába, gyönyörű lesz, de ami meló van vele....................
Mondtam is apának, ennek eszmei értéke lesz, ha elkészül. Nem mellesleg szép kis hólyagok vannak már az ujjaimon az ollótól.
Na de sebaj :)
Nagyon hamar, valami olyat akartam csinálni, ami feltölt egy kis kitartással. A garázsban a polcon találtam ezt a képkeretet. Sima natúr fa, semmivel sem kezelt. Üveglap nélküli, pont arra való, amire nekem kellett.

 Mivel nincs most jelen pillanatban itthon kreatív festékem (akril és semmilyen más), így Crayoláék festékjéhez nyúltam. Ami nem, hogy megteszi, ha nincs itthon más, hanem egyenesen jobb mint bármelyik méregdrága hobby festék. Oké, nem lesz szép fényes tőle a natúr fa keret, de nem is akartam, hogy az legyen. Neki láttam hát lefestettem...................egy réteggel.............majd kettővel............hárommal...........

A natúr fa nagyon eszi a vízalapú festéket, ezt most tapasztaltam is. Az ötödik réteg után ilyen lett, majdnem olyan amilyet szerettem volna. Sajnos több rétegre nem futotta már ebből a színből, így ilyen maradt.

Aztán elkezdtem kutatni, mik is kerüljenek a képre. Gondoltam sütök süthető gyurmából kisvirágokat stb. de már mondtam, gyors sikerélmény kellett. Így elővettem a horgolós kosárkámat, amiben mindíg lapulnak kincsek ( egy -két virág biztosan). Találtam is, virágokat, kismadarat, gombokat. Elő a hobby ragasztóval, pakolgattam, ragasztottam, és ez sült ki belőle. Nekem nagyon tetszik, annyira más mint bármelyik kép, de nekem ez a legjobb benne. Fél óra alatt kész volt. Most már kitartóbban folytatom a szőnyeget is MAJD! :) :)

Bármiből lehet ilyen képet csinálni, akár kavicsokból, kagylókból (nyaralás után tuti csinálok egy olyat) kivágott színes körökből, süthető gyurma figurákból, de akár még színes gombokból is :)

Lassan visszaszámolunk

Pontosan 2 hét, és elérkezik hozzánk is az igazi vakáció, amikor apa ugyanis leteszi a lantot, és 12 napig csakis a miénk lesz, semmi telefoncsörgés, és hirtelen autóba pattanni és menni dolgozni szitu nélkül.
Laura ma már szinte könyörgött neki: " Apa te nem menj többet dógozóba, én nem tudlak látni téged" - megígértük neki, hogy már nem sok idő, és együtt leszünk.
Látszólag megértette, aztán kíváncsi vagyok, addig még hányszor kérdezi majd meg. Addig viszont nem lesz egy sétagalopp az előttünk álló 2 hét. Apának feszített tempóban mindent el kell intézni a munkahelyen, mert nélküle megáll az élet! Hétvégén jönnek nővéremék, majd hétfőtől belekóstolok a 3 gyerekes létbe, ugyanis a kisebbik rosszcsont is marad itt már nyaralásig. Még szerencse hogy jövő csütörtökön jön a MAMA, és így lesz felmentősereg vasárnapig. Aztán már csak 2 nap és indulunk a reptérre, tartok tőle de várom is. Remélem minden rendben lesz.
Közben még vásárolni is kell, Launak kell legalább 2 szandi, nekem még fürdőruha, és egy pár pipere cucc. Lassan pakolok a bőröndbe is befelé, hogy ne akkor kelljen kapkodni.
Közben bújom a Bolgár oldalakat, mit érdemes megnézni, hová kellene elmenni majd. Érdekességek sorakoznak fel, akárhányszor csak böngészek. Például ők mindent fordítva csinálnak mint mi magyarok. Ha igent mondanak, akkor jobbra balra csóválják a fejüket (mintha nem-et mondanának) ha nemet, akkor pedig fel-le. A taxis hátrafelé int a kezével, ha szabad, nem előre felé hívogatóan. Vannak ilyen furcsa szokások náluk. Angolul nem nagyon beszélnek, inkább oroszul. Szuper.............angolból még csak-csak elnyögdécselünk, de oroszul????? Nővérem tanult kb 20 éve..............és ennyi! :) :D Hát lesznek mókás percek az tuti. Ha becsekkoltunk a szállodába onnan nyert ügyünk van :D :D Minden papír itt van már nálunk, tegnap megjött a voucher is a Neckermanntól, szóval már nagyon közeledünk.
Repjegyek elkészítve, már csak utasbiztosítást kell kötnünk, azt nem kötöttünk a Neckermannál, mert van egy ismerősünk aki jóval olcsóbban megoldja.
Laura már be van zsongva. Nem tudom miért köti a hegyeket a tengerhez, de ha meglát egy hegyet vagy nagyobb dombot, akkor rögtön kérdezi " Ez itt a tengere????"

Apára már nagyon ráfér ez a kis pihi, annyit dolgozik értünk, nekünk, hogy az már néha emberfeletti. Ezért is nem bánom, amíg megteheti az ember menjen is nyaralni. 1 évben egyszer ennyi kell. :)

Valami készül............

Elkezdtem, remélem be is fejezem..........! 

Szuper lesz, ha készen lesz! Laura szobáját fogja ékesíteni! Addig is sok-sok munka áll még előttem, talán augusztus végére teljes lesz a siker. 

Addig is titkolózom :)

Tökfej....ööö izé dinnyefej :)

ViziBolha

Ma megejtettük mi is, az idei első strandolást. Azt eddig is tudtam, hogy Laura vízi gyerek, mert apró pici kora óta járunk strandra, Balcsira, és tavaly a tengerpartra is eljutottunk már. Imádja, szereti és bátor. Ami nekem kisebb szívrohamokat okoz, mivel én sosem voltam nagy vízimádó emberke, úszni sem tudok. Mióta ő van, azóta megyek én is szívesen pancsolni. Na de amit már ő művel, az nekem sok. Ugrik, merül, csúszik, mászik.................nem fél egyáltalán. Én annál inkább, de próbálom nem mutatni, és jókat kacagni vele együtt, nem akarom, hogy ő is olyan legyen e téren mint én.
Szóval reggel mikor felébredtünk, gyors reggeli után útnak is indultunk. Eddig törzshelyünk volt nyaranta a Margitszigeten lévő Palatinus. Viszont, mivel már nincs babakocsija Launak, így merész ötlet lett volna oda elindulni, mivel kocsival nem lehet lehajtani, vagy ha igen horror összegű parkolásért. A kis busz ami közlekedik oda, azt meg nem tudom, hogy most tényleg megszünt, vagy csak ideiglenesen. Így esett a választás, fővárosunk 2. legjobban felkapott strandjára a Dagály fürdőre.


Még nem voltunk, így kíváncsian léptünk be, de nem kellett csalódnunk, igazi barátságos kis környezet. Gyerekpancsolóval, elkerített termál résszel, sok-sok medencével, isteni kürtöskalácsossal.
Letelepedtünk, majd észrevettük, hogy az úszógumit otthon hagytuk, így választott magának a kisasszony egyet, aztán kezdődhetett a pancsolás. Egyik medencéből ki, a másikba be, a széléről ugrás, bele az úszógumi közepébe. Merülés, siklás...........és majdnem megtanulás úszni.

 Nagyon élvezte, és boldog volt. Hamar el is fáradt, már ahogy mozgattam az úszógumiban el is szenderült kicsit, így úgy döntöttünk fél 3 magasságában, hogy hazaindulunk. Az autóban elaludt, és csak be kellett, letenni a helyére, és szundított 2 óra hosszát. Majd farkaséhesen ébredt, gondolom a víz kiszedte minden energiáját. :)

Ha viszont nem jutunk el a strandig, akkor sem áll meg az élet, és pocsolás nélkül sem maradunk. Akkor megtöltjük a kertben a medencét és indulhat a móka.

Bele a csúszdát, és kezdődhet a csúszás, ilyenkor fürdik a játékkészlet apraja nagyja, és én is nyugodtabban szemlélem az eseményeket, mert tudom kisebb vizben lubickolnak. Hamarosan indulunk nyaralni, vár minket Bulgária, ahol 8 nap csakis a vízben henyélésről, pihenésről, mókázásról fog szólni. :)

Apák napja (nálunk is volt) :)

Kicsit megkésett bejegyzés, kicsit kusza apák napja! :) 

Viszont nem felejtettük ám el. Vasárnap ugyan nem tartózkodtunk itthon, így a mamáéknál "csak" egy hatalmas cuppanósat kapott apa. Majd ahogy hazaértünk el is készítettük neki Lauval az ajándékot. 

Ama kreatív videó a facebook-on is ennek a hatására készült, mert most már napi szinten lábat-kezet fest és nyomat! :) Szóval hamar elkészültünk az apa ajándékával, mert közreműködő volt nagyon a kisasszony! Volt itthon egy fa képkeret, ami fehér festékkel már elő volt kezelve, kiszedtem belőle az üveglapot és a hátulját és Laura bíztam. 

Fesse ki, csinosítsa, ahogyan ő szeretné. 

Majd lábat-kezet festettünk, és ezt a nyomatot tettük bele a képkeretbe.

Itt megállni tilos volt, így még egy versikét is írtunk apának, ami képeslap szerűen készült el, az eleje telis-tele apró pici ujjlenyomatokkal, a hátuljára pedig megint csak egy kis kezecske lenyomat került!

Gondosan "becsomagoltuk". Aztán letettük pihenni az asztalra. Lau alig várta hogy apa befusson, már az ajtóban várta, és szaladt a kis ajándékával. Volt nagy öröm és meghatódottság. Öröm volt rájuk nézni ahogy egymás nyakát szorították! :)

Bartos Erika

Apához

Mikor leszek én is felnőtt?

Mond el nekem, Apa! 

Nem vagyok még iskolás,

de nem is vagyok baba! 

Mond el nekem, milyen érzés

Apukának lenni? 

Szeretsz-e, mond, korán reggel 

dolgozóba menni? 

Jó érzés-e hazaérni, 

megölelni engem? 

Látod-e, hogy egész kicsit 

ma is nagyobb lettem? 

Jó érzés-e betakarni,

puszit adni este? 

Maradj itt az ágyam mellett,

kérlek, ne menj messze! 

Rajzoltam egy képet neked, 

Te vagy rajta, nézd meg! 

Én vagyok a kisgyerek és 

kézen foglak Téged! 

Örülsz neki? Vigyázol rá? 

Mi vagyunk a képen!

Én vagyok az apukámmal, 

ketten, kéz a kézben!

Névnaposunk

Kedves, kicsi lányka, Isten áldjon téged,növelje jókedved, éltesse szépséged!
Ünnepeljünk téged, ma van neved napja, Áldjon meg az Isten, kicsi "LAURA".

A legszebb, legokosabb, legdrágább, leghisztisebb, legszeretnivalóbb.............nekünk ő a leglegleg. ♥♥♥

És hogy milyen is Ő valójában. Szavakba azt elmondani nem lehet! Sokat gondolkodtunk, mikor még a pocakban volt, hogy mi legyen a név..............a bizonyos név. Sok nevet elképzeltünk, barátkoztunk a hangzással. 

Jobban nem is dönthettünk volna, Ő LAURA, csupa nagybetűkkel, néha Lula, olykor Lulácska. Legtöbbször viszont Laura. Ma már más nevet el sem tudok képzelni neki.

Nem véletlenül illik rá, még a jelentése is pontosan találó: dicsõség, gyõzelem.

Amit pedig írnak a laura név hordozóiról, az is mind-mind smakkol: 

A név viselõi becsvágyóak, és tele vannak olyan ötletekkel, amelyek eredetiek és elõremozdítóak. Számukra a siker elõre látott megoldás. El sem tudnak képzelni okot arra, hogy ne érjék el céljukat, hiszen hatalmas önbizalmuk, határtalan energiájuk és lelkesedésük is ezt segíti. Amíg szabadnak érzik magukat az egyhangúságtól és a robotolástól, és látják hogy haladnak, addig vidámak, lendületesek és derûlátóak a jövõt illetõen.

Hirtelen ezek a szavak jutnak eszembe róla: (a teljesség igénye nélkül)

akaratos, okos, cserfes, kreatív, hisztis, örökmozgó, sohaelnemfáradó, imádnivaló, duracellnyuszi, vizibolha, szépenalvó, csordultigszeretettellévő, mamafüggő, apafüggő, állatbarát, érzékeny, nemszófogadó, kitartó :) :) nagylány, ügyes, szobatiszta, ÉLETÜNK ÉRTELME

 

Mamázunk

Csütörtök este felé érkeztünk haza. Sürgősségi hazaút volt, mert apának itthon van a fogorvosa, és már napok óta kegyetlenül fájt a foga. Kihúzták és majd ültetnek be neki újat, valami speckó implantátummal.
Az M3-ason Debrecen magasságában olyan vihar, eső-jégeső kapott el bennünket, hogy komolyan féltem, látni semmit sem lehetett, a legtöbben a leállósávon vesztegeltek, olyan kemény idő volt, mi szerencsére, hamar túljutottunk rajta. (kemény 50-el lehetett menni)

Ma is olyan szeszélyes időjárás volt, esett az eső, sütött a nap, fújt a szél, lehűlt az idő, felmelegedett. Ennek a bolondos időjárásnak köszönhető az alábbi csodás látvány:

Csodás szivárvány, mamáék utcájában!

Amikor jó idő volt jókat játszott Lula, motorozott keriapuval, homokozott, focizott, bicizett.
Amikor esett, akkor is kint rohangált, táncolt az esőben. Aztán a meleg pocsolyákban dagonyázott mint egy kismalac. Volt állatsimogatás, keresztanyuméknak vannak kis nyuszik, élvezettel húzgálta őket.
Majd találtunk egy fészekből kiesett kis verebet. Akinek sajnos eltörött a lába. Nem tudott repülni. A szívünk szakadt meg érte, olyan kis ártatlan volt. Laura hatalmas krokodilkönnyeket hullatott érte. Be kellett hozni egy dobozba, nehogy elrepüljön.......míg fürdött papa kivitte, mert szegény kisveréb úgysem éli meg a reggelt. Sajnáltuk.
Holnapra 30 fokot jósolnak, ha így lesz, medence megtöltés lesz, bográcsba babgulyás fog rotyogni. És Laura napolunk.
Jól érezzük magunkat, végre csak itt, autókázás, ingázás nélkül. :)

Szívecske

Elérkezett ez a nap is, ma volt az oviban az első kiscsoportos szülői értekezlet! :) Annyira vártuk már apával, mert ugye mindketten úgy éreztük, kötelező megjelenni! Így háromnegyed 5 előtt már ott toporogtunk az oviban, de jól is tettük, mert a vezető néni kedvesen beinvitált minket a szobájába, és ismét elnézést kért, és nagyon kedves volt.
Aztán hátraterelgettek bennünket, a leendő csoportszobába, az icipici székeken hellyel kínáltak, majd vártuk, hogy érkezzenek a többi szülők is. 25 fős lesz a kiscsoport, amiben lesz 4 középsős korú is, de még maradnak egy évet a kicsiben.
Tehát 25 fős csoport, és ha hiszitek, ha nem voltunk kb 10-en, ebben benne van Zoli, és egy másik apuka is aki jött anyukával. Ennyire nem érdekli a szülőket a saját gyerekük, erre még akármilyen munkahelyem legyen is, akkor is szakítok időt..............na megvan róluk a véleményem. Meg kell mondjam pedig, ez egy "pofavizit" volt, megnézték az óvónénik maguknak a szülőket, jókat beszélgettünk. Ha elsőre sok anyuka ilyen benyomást kelt, hogy el sem jön, akkor mit vár a továbbiakban???? No de sebja, mi ott voltunk, mind a ketten és ez a lényeg! :)
Kaptunk egy jelenléti ívet, alá kellett írni, hogy megjelentünk, majd megkaptuk a névsort, a jelekkel (SZÍVECSKE lett, nagyon örültünk neki, így nem kellett harcolni), és be kellett írni, hogy kb mikor visszük majd reggel-és el a kicsiket. (azért hogy ehhez igazítsák az ügyeletet, mert reggel 8 előtt, és du. 4 után ügyelet van).
Aztán átrágtuk a házirendet, elmondták a kis listát mit kell vinni, és mi a célszerű, nem részletezem, mert minden oviban máshol van.
Megbeszéltük az étkezést, a hiányzásokat, hogy csakis orvos által kiadott egészségi állapotot igazoló papírral kezdheti meg az ovit.
Bemutatkozott a 2 óvónéni ,akik majd végigviszik őket az iskoláig. Nagyon szimpatikusak, kedvesek és közvetlenek. Az egyik fiatalabb, kb 25 éves ő Gitta néni, a másik idősebb én 50 év (bocsánat ha mégis fiatalabb) körülinek néztem, ő Ica néni. A dadus néni nem láttuk, viszont a vezető néni nagyon kedves volt végig.
Jól felszerelt, kedves kis csoportszoba, elszigetelten, a nagyobbaktól, hátul a folyosó végén, külön wc-vel, mosdókkal, amit csak a kiscsoport használ.

A végére hagytam a kezdést, a beszoktatást: Mivel törvény szabályozza hogy csak a betöltött 3. év után kezdhetik a kicsik az ovit, így mi nem augusztus végén kezdünk beszoktatással, hanem szeptember közepén, és 26.-a után egész nap maradhat. Vannak, akik csak októberben kezdenek, mert ők akkor töltik a hármat! Még szeptember közepén lesz egy szülői, akkor már csak az óvónénikkel, és akkor minden apró pici részletet megbeszélünk.

Hát ilyen volt, szuper volt, és megható, elrepült az idő, ovis nagylányunk van! ♥

Képes Lulás :)

A disznófejű nagyúr........................

................éreztem megöl, ha hagyom! Ez a vers jutott ma eszembe Ady-tól. Speckó ez a pénzről szól, de én valahogy a mai délelőttömet be tudtam azonosítani! ***
Apa reggel elindult, hogy végre megnézze a listát az ovi ajtaján, nem volt lista. Bement hát a vezető óvónénihez! Aki kedvesen a kezébe nyomott egy határozatot, amin az állt, hogy elutasítják a Pozsonyi oviba való jelentkezést, mert betelt a létszám. Pislogott, apa nagyokat, majd elmagyarázta a vezető néni miért is. Mert történ egy csere, ide jön egy kislány a Virág oviból, Laura pedig megy oda! Ez le is volt mind írva a papírra. Apa megköszönte a felvilágosítást, és hát nem dől össze a világ, ha a másikba megy Lau, csak menjen. Szimpi ovi volt az is.
Útnak is indult a Virág ovi felé. ott már kint volt a névsor, de A. Laura Dorina nevet nem talált. Bemenni nem tudott, mert már zárva voltak az ajtók. Felhívta a Virág ovi vezetőjét. Aki bunkón, lekezelően beszélt vele, majd apa is váltott a hangnemen és elküldte a bús picsába. Mivel oda sincs felvéve Laura. Oké. Telefon Pozsonyi ovi, hogy hát nincs felvéve Laura a Virág oviba sem. vezető óvó néni pipa lett, hogy hát pedig megbeszélték a cserét, és a kislány jött ide Laura megy oda. Kéri apát nyugodjon meg. Majd ő beszél a másik vezető óvónénivel. Közben mi telefonon tartjuk apával a kapcsolatot! Már a sírógörcsön túl vagyok. Csörög a telefonom, egy pesti szám. Felveszem. A virág ovi az. Sajnálja a kavarodást (elbírom képzelni mennyire) fog postázni egy elutasító határozatot, mert közben megbeszélték a Pozsonyi ovival, és mégis oda kerül Laura. Oké. Apa közben hív, a Pozsonyi ovis vezető néni, nagyon sűrű elnézés kérések közepette, elmondta. Hogy akkor tekintse tárgytalannak amit ma reggel kapott elutasító határozatot, oda kerül Laura, mint ahogy már múlthéten megmondta a csere-bere előtt. Pipa volt és mérges a másik ovira. nem csodálom. Azt is elmondta, hogy kedden lesz 17 órától a szülői értekezlet, és majd ott megkapjuk a felvételt bizonyító határozatot.
Szóval, ilyen kalamajka után, Laura ovis lesz szeptembertől.

*** Hogy miért is jutott eszembe ez a vers. Mert ha hagyjuk a témát, és nem megy be ma apa, akkor jövő héten pislogunk, mint hal a szatyorban, hisz akkor csak elutasító határozatot kaptunk volna. És igen, fel kell emelni az embernek a hangját, ha kell akkor igenis olyan bunkónak kell lenni mint a Virág ovi vezetője volt. Mert ő elbaszott valamit, és nem ismerte be, még neki állt feljebb, még ő volt felháborodva, ez a baj ebben az országban. Szerencsére nem csalódtunk a mi Pozsonyi ovink vezetőjében, megoldotta, és kedves higgadt volt végig.
Tudjuk, hogy ez egy ilyen dolog, akadnak félreértések, hibázik minden ember. De nem mindegy ezt hogyan tálalja, örülök, hogy végül nem kell majd nap mint nap találkoznom a Virág ovis vezető nénivel. :)

Pápá bili én már nagylány vagyok

Eljött ez is. Már nincs szüksége holmi bilire. Hetek óta csak árválkodik a wc-ben. Nincs használatban, már nem zenél naphosszat! Ugyanis Lau nagylány lett, minden téren. Egyedül elvonul, felül a wc-re (szűkítő és fellépő nélkül), elvégzi a maga dolgát, precízen pontosan mint a nagyok, és lég frissít, ez a kedvence az egészben, majd kézmosás. Soha nem pisis a bugyija, és más nemű cucc sem figyelhető meg rajta. Ügyes. Ovis nagylány!
Annyi változás történt az elmúlt hetekben a kis személyiségében. Még mindíg inkább tartózkodó személy, és nem nyílik meg mindenkinek, aki szimpatikus neki annak másodpercek alatt barátja lesz. Furcsa, de igaz, mindenkinek a szemét vizsgálja első találkozásnál (csak van valami abban a mondásban, hogy "a szem a lélek tükre"), van hogy percekig csak néz mélyen bele, az ember szemébe.
Akit ismer és szeret, azt nagyon szereti. El sem lehet szavakkal mondani mennyire szeret. Mennyire ragaszkodik. Mennyire kis érzékeny lelkű.
Még mindíg mama fan, most már tudja ha csörren a telefonom az csak "Makit" mama (Margit mama, anyukám) lehet. Órákat tudnak csacsogni, igaz ehhez az is kell, hogy anyum sem rest és visszamegy gyerekbe, és csak csacsognak, nevetnek, bohóckodnak a telefonba.
Apaszerelem is van még a házunk a táján, nem is akármilyen, reggelente könnyes hangos búcsú, ha apa indul dolgozni. majd félóránként kérdés " Megjött apa?" "Hallom megjött" "Azt gondolom megjött" "Talán itt van már". Ezt játszuk este 6-ig. Ha viszont befut apa, onnantól anya akár ki is vonhatja magát a forgalomból. Nem számít hogy vagyok-e, elmentem-e. CSAK APA kell. De ez így van jól, szeretem, amikor ketten vannak, és olyanokról beszélgetnek, amit még én sem tudok, én sem értek. Hagy legyenek csak titkaik. Ez így van jól. Imádom őket.

Aztán a rossz, a hiszti, az eget rengető visítás, a semmi sem jó. Kiborító. Mindennapos. Fárasztó. Ha a kék pólót veszem elő, akkor a sárga kell. Ha a sárgát akkor a kék. Ha összepakolok a szobájában, akkor ez így nem jó, ha nem pakolok, akkor jön és kérdőre von "Mért van kupi??". Nem mindegy , hogy szoknya vagy nadrág. Sőt az sem, hogy melyik tányér. Az is nagy hisztit kelt, ha én zöld filctollal akarok rajzolni, de ő nekem a pirosat szánja..................... és még sorolhatnám.

Röviden tömören ilyen, akaratos, hisztis, elkényeztetett, imádnivaló, okos, szeretetgombóc nagylány! :)